Kezdőlap / Tag Archives: filozófia

Tag Archives: filozófia

Jóga – Honann ered?

Napjainkban bizonyára nincs olyan ember, aki ne hallott volna a jógáról. Emberek tízezrei szinte naponta mennek a különböző helyi jóga stúdiókba, szabadidőközpontokba, vagy tolják arrébb a bútorokat a nappaliban, hogy szenvedélyüknek hódolhassanak. A kedvező hatásokról illetve a fogalom mélyebb bemutatásáról a későbbi cikkekben lesz majd szó, most azonban nézzük meg, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Feng shui – A taoizmus

A feng shui egy 6000 éves ősi kínai művészet, amelynek célja az ember közvetlen és közvetett környezetének harmonikus kialakítása. A feng shui tanításának gyökerei a taoizmusban, egy kínai vallási-filozófiai irányzatban keresendők. A tao fogalma az abszolút kezdetet jelöli, amelyből a világ összes dolga létrejött, így az ember életútja is, amin …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ókori görög filozófia

Az ókori görögök az i. e . 5. században a kultúra területén olyan maradandót alkottak, mely ma is csodálattal tölti el a világot. A görögök voltak az elsők, akiknél kialakult a filozófia. Tudomány és filozófia nem vált el náluk egymástól, gondolkodóik polihisztorok voltak, a tudományok és filozófia területén is átfogó …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az információáramlás

Ma már az ismeretek folyama minőségileg különböző csatornákon keresztül egész bolygónkon át cirkulál, az információ tekintetében egyetlen egészbe egységesítve az emberiséget.; A konkrét szituációtól és az érintkezés céljaitól függően az információ szólhat – személyes hozzáfordulás útján – valamely konkrét személyhez (illetve személyekhez), avagy a valószínű címzettek valamely sokaságához. A közvetlen …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szó ajándék

Az ember és a tárgyi világ közt mindig ott áll a többi ember, lényegében a társadalom egész története. Sokkal többet tudunk olyan dolgokról, amelyeket soha nem láttunk, amelyekről csak hallottunk vagy olvastunk. A szó ajándéka az egész emberiség gondolataival gazdagít bennünket, mindenki számára megkönnyíti a megismerés útját, mivel megszabadít annak …

Érdekel a cikk folytatása? »

A bizalmasság foka

Más emberek jelenlétében, a látható társadalmi ellenőrzés feltételei közt alakváltozáson mennek keresztül az ember pszichikus folyamatai – másokká válnak, mint amikor egymagában van. Több személy társaságában más a pszichés hangulat és a bizalmasság foka, mint négyszemközt folytatott beszélgetés esetében. Az embernek más személyek szeme elűtt lezajló viselkedésében általában olyan mozzanatok …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ember társas lény

Az érintkezés formája (pl. közvetlen termelési érintkezés), a kifejezés formája (pl. rövid, tárgyi válasz) és ezek tartalma szétszakíthatatlan egységben állnak egymással. Az érintkezés formája mintegy predeterminálja azoknak a beszédbeli és egyéb eszközöknek a jellegét, amelyek révén a gondolatok cseréje megvalósul. A kifejezésformákra óriási hatást gyakorol az érintkezésben levők társadalmi helyzete, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az érintkezés, mint beszédbeli folyamat

Az érintkezés lényege szerint mélyen társadalmi folyamat, s ugyanakkor mindig sajátosan személyes jellegű minden embernek saját érintkezési stílusa avagy modora van. Értékorientációjuktól függően az emberek szelektívé viszonyulnak az információhoz: bizonyos dolgokat megjegyeznek és előnyben részesítenek, másokat figyelmen kívül hagynak, egyes emberekkel szívesen érintkeznek, míg másokat elkerülnek. Az emberek között jelentős …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az érintkezés pszichológiája

A lélektani elemzés alapvető egységét hosszú időn keresztül az elszigetelt személyiség alkotta. A társadalmi összefüggéseket feltételezték ugyan, de nem tették konkrét és elvi vizsgálat tárgyává. Ma viszont egyre szükségesebb, hogy megbízható ismereteket nyerjünk az emberek érintkezésbeli kölcsönhatásának pszichológiájáról, társadalmi Pszichológiai kapcsolatairól. A szellemi érintkezés gondolatok, érzések, akarati impulzusok kölcsönös cseréjének …

Érdekel a cikk folytatása? »

A hagyomány, a megszokás ereje

A produktív képzelőerőnek megvannak a maga törvényei, amelyek különböznek a gondolkodás szokásos logikájának törvényeitől. Nem a logikai szükségszerűség elve kapcsolja itt össze egymással a gondolatokat, hanem a hasonlóság, szukcesszivitás, ellentétesség szerinti asszociáció kötetlenebb princípiuma. Az alkotó képzelet teszi lehetővé, hogy a szem számára alig vagy egyáltalán nem felfogható részletek, egyedi …

Érdekel a cikk folytatása? »