Tag Archives: álmok

A pszichofizikai paralelizmus elmélete radikális dualizmust állít fel a pszichikai és a fizikai között. Eszerint a fiziológiai és a pszichikai folyamatok egyértelmű megfelelésben állnak egymással: az egyik típushoz tartozó folyamatok működését valamiféle módon mindig a másikhoz tartozók kísérik. A szervezetben végbemenő fizikai folyamatok – beleértve a külső viselkedést – anyagi …

Az eszmeinek számos felfogása ismeretes. Ezek azonban két alapvető pólus köré rendeződnek el: a materializmus és az idealizmus pólusa köré. Az idealizmus az eszmeit szubsztancia gyanánt fogja fel, amely állítólag az anyagi világ felett áll, az anyagból le nem vezethető és általa meg nem magyarázható. Ebben a felfogásban az eszmei …

Az eszmei a valóság pszichikus visszatükrözésének attributív tulajdonsága. Minthogy nem minden visszatükrözés pszichikus jellegű, az idealitás sem jellemez minden visszatükrözést és nem vonatkoztatható általában az egész pszichikumra. A tükörfelület is visszatükrözi a fénysugarakat – azonban a visszatükrözés ehhez hasonló fizikai és kémiai formái semmi eszmeit nem tartalmaznak magukban. Ezek nem …

A pszichikus jelenségek első jellemvonása visszatükröző jellegükben áll, a második pedig abban, hogy nem láthatóak, téren kívüliek, nem foghatók fel az érzéki észlelés által – tehát abban, hogy eszmei jellegűek. Az idegsebész az agykéregben csak a szürkeállományt látja s nem szellemi tűzhöz hasonló világos gondolatokat; a kő képmásának nincs színe, …

Igen. Ugyanolyan joggal, mint ahogy a magasabb rendű idegműködés fiziológiája a tudat agyi mechanizmusainak tanulmányozása során elvonatkoztat a tudat tartalmától, annak voltaképpeni lényegétől. Éppígy a kibernetika sem tanulmányozza sem az embert, sem a gondolkodást, sem a tudatot e szavak voltaképpeni jelentésében; felhasználva azokat a kutatási eredményeket, amelyeket más tudományok – …

A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektromos számítógépek igen sikeresen modellálják az agyműködés egyes, viszonylag szűken specializált fajait, például az emberi formállogikai gondolkodás mechanizmusát. Ez azonban korántsem meríti ki a tudat teljességét, a gondolkodás „hajlékonyságát” és a legkülönbözőbb feladatok megoldásában megnyilvánuló hatékonyságát, amely nem kötődik formális szabályok valamely előre adott, …

Hogyan képes a gép megbirkózni a szellemi munka bizonyos fajainak automatizálásával — feltéve, hogy „emlékezetében” már rögzítve vannak a szükséges axiómák és gépi programok? A feladat végső soron helyes megoldásához a gép mindenekelőtt annak segítségével jut el, hogy igen nagy sebességgel képes végigvenni az összes lehetséges variánst. Az emberi agy …

Az emberi gondolkodás képességét a tárgyi-gyakorlati tevékenység logikája alakítja ki a történetileg létrehozott kultúrában való részvételen, a nevelésen és oktatáson, a társadalmilag megalkotott eszközöket és eljárásokat alkalmazó tárgyi tevékenységen keresztül. Éppen ezért a tudat és a tudatfunkciók valódi modellálása nem korlátozódhat csupán az agy struktúrájának reprodukálására. Ehhez létre kell hozni …

Az a gyermek, aki állati-természeti életfeltételek közé kerül, nem tanul meg emberi módra gondolkodni, noha lehetséges, hogy ezen feltételek között is sokkal eszesebben fog viselkedni, mint akár a legokosabb állatok, hiszen – a szülők génjeiben rögzítve – magával hozta az emberi nem egész történelmét. Amikor a múlt századok materialistái az …

Az ember a történelmi fejlődés folyamatában létrehozott tárgyi világ elsajátításán keresztül tanul meg gondolkodni. Éppen ezért az egyén – képletesen szólva – nemcsak a saját személyes történelmét hordja mindig és mindenütt magával, hanem az egész emberiség történelmét is. A valóság emberi visszatükrözésének megfejtését tehát nem elégséges pusztán ennek fiziológiájában keresnünk, …