LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Igen. Ugyanolyan joggal, mint ahogy a magasabb rendű idegműködés fiziológiája a tudat agyi mechanizmusainak tanulmányozása során elvonatkoztat a tudat tartalmától, annak voltaképpeni lényegétől. Éppígy a kibernetika sem tanulmányozza sem az embert, sem a gondolkodást, sem a tudatot e szavak voltaképpeni jelentésében; felhasználva azokat a kutatási eredményeket, amelyeket más tudományok – a filozófia, a logika, a pszichológia, a magasabb rendű idegműködés fiziológiája stb. – egész komplexusa bocsát a rendelkezésére, arra törekszik, hogy automaták segítségével imitálja az agy munkájának meghatározott aspektusait.
A gép, Marx szerint, mesterséges eszköz, amely megnöveli az ember természetes erőit. Ez a meghatározás annyira általános és egyszersmind pontos, hogy valamennyi gépre vonatkoztatható, beleértve a legtökéletesebb gépeket is, így például a kibernetikai automatákat, amelyeket azért hozunk létre, hogy felszabadítsák az embert attól a munkától, amelyet az „értelem erősítőinek” szerepét betöltő gépekre lehet átruházni.
Az agy gondolkodói működésének modelljei természetesen nem azt a célt szolgálják, hogy gépi gondolkodókat, gépi költőket vagy államférfiakat teremtsünk, hanem, hogy a kibernetikai módszerek használatával elősegítsük a technikai haladást, s egyszersmind előbbre jussunk magának a gondolkodás lényegének a megértésében.
Miközben megállapítjuk, hogy a kibernetikai kutatási módszerek meglehetősen széles körben alkalmazhatók, egyszersmind hangsúlyoznunk kell, hogy e módszerek igen feltételesek és korlátozódik. A kibernetika egyáltalán nem törekszik arra, hogy kiszorítsa s tudomány hagyományos, „szubsztratív-oksági” – azaz fizikai, kémiai, biológiai stb. – módszereit.
