Jegyei: karcsú, feltűnő színezetű sikló, feje élesen elválik a nyaktól, szeme nagy, pupillája kerek, pikkelyei simák, farka hosszú. Hátán sárgás, szürke vagy vörhenyesbarna alapon egy sor vörösbarna vagy vörös, feketén szegélyezett, keresztirányú folt látható. Oldala szabálytalan közökkel fekete foltos, hasának elülső része halványsárgás, hátrébb feketésbe megy át. Fején szembetűnő fekete …
Érdekel a cikk folytatása? »Európai gyíkászkígyó Malpolon monspessulanus életmódja
Európai gyíkászkígyó táplálékai: gyíkok, kígyók, rágcsálók és madarak. A gyíkászkígyó féktelen vadász, kíméletlenül üldözi áldozatát, és ott csap le rá, ahol csak éri. Hatékony méreggel és méregfogakkal is rendelkezik, de áldozatát először leteperi és szorosan körülöleli, és többnyire csak akkor marja meg, amikor már annyira elnyelte, hogy a felső állkapcsán …
Érdekel a cikk folytatása? »Európai gyíkászkígyó Malpolon monspessulanus jellegzetességei
Jellegzetességei: igen nagy izmos sikló, feje középtájt hosszában lapított, felső állkapcsa előreálló, kerek pupillájú, feltűnően nagy szeme pedig kiugró perem alatt ül. Teste egyszínű, vagy világos és sötét foltokkal és vonalakkal mintás. Háta többnyire egyöntetű sárgás, világosszürke, szürkésbarna vagy feketés, gyakran kis világos és sötét pöttyök borítják. Hasa krémsárga vagy …
Érdekel a cikk folytatása? »Líkiai szalamandra
Jegyei: közepes nagyságú, karcsú szalamandra, kidülledő szemekkel és jól látható fültőmirigyekkel; bőre sima, farka hengeres, vékony, nagyjából olyan hosszú, mint a teste. Hátoldala többnyire világos vagy sötétbarnás, apró sárga foltokkal. Oldala szintén sárgás, lábai és farka részben halvány rózsásak, hasa enyhén vörhenyes, világos jegyekkel. A hímek faroktövén feltűnő, előreirányuló, puha …
Érdekel a cikk folytatása? »Foltos szalamandra élőhelye
Élőhelye: tiszta vizű patakok és csermelyek környéke, elsősorban a lomberdőben gazdag dombvidékeken és közép-hegységekben. A dús növényzetű szurdokokat és a mohával borított, bokrokkal, cserjékkel és kövekkel tarkított lejtőket kedveli, valamint az olyan öreg lombos erdőket, ahol sok a kidőlt fa és a farönk. 400 m alatt ritkán fordul elő; jórészt …
Érdekel a cikk folytatása? »A Sárga vakkígyó és a Homoki boa
Sárga vakkígyó Typhlops vermicularis Jegyei: aprócska, féregszerű kígyó, tömör, hengeres testét pici, lekerekített, sima pikkelyek fedik. Kicsi, rövid feje nem válik el élesen a törzstől. Alig felismerhető, pontszerű szeme átlátszó pikkelyek alatt rejtőzik, keskeny szájnyílása határozottan alsó állású. Farka igen rövid, a vége tüskeszerű. Az állat csillogó sárgásbarna vagy kissé …
Érdekel a cikk folytatása? »A Patkós sikló és az Algériai haragossikló
Patkós sikló Coluber hippocrepis Jegyei: nagy szemű, erős alkatú, élénken mintázott sikló, pikkelyei simák. Színezete egyedenként változó: többnyire olajzöld, sárgás, narancsos vagy rőtes, gyakran sötét pigmenttel fedett, ezért feketésnek is tűnhet. Sok példány tarkóján patkó alakú rajzolat látható. Hátán sűrű, nagy, feketésbarna vagy fekete foltok, oldalán ezek kisebbek. Hasa sárga, …
Érdekel a cikk folytatása? »A Dahl-ostorsikló és a Haragos sikló
Dahl-ostorsikló Coluber najadum Jegyei: rendkívül karcsú, sima pikkelyű sikló, hosszúkás, a nyaktól élesen elváló feje, nagy szeme, kerek pupillája és igen hosszú, finoman elhegyesed
Érdekel a cikk folytatása? »A Sárgászöld és a Balkáni haragossikló
Sárgászöld haragossikló Coluber viridifiavus Jegyei: nagy testű, karcsú sikló, feje kissé elkülönül a nyaktól, szeme nagy, kerek pupillával, pikkelyei simák, farka pedig hosszú. Feje
Érdekel a cikk folytatása? »A Hegyesorrú és a Viperasikló
Hegyesorrú sikló Elaphe scalaris Jegyei: nagyméretű, karcsú sikló, feje alig válik el a nyaktól, szembogara kerek, pikkelyei a testén simák. A kiszínezett álla tok sárgásak, sötétbarnásak vagy vörhenyesek, hátukon két többé-kevésbé feltűnő, sötét csík fut végig a farok csúcsáig. Hasuk fehéres vagy sárgás. A fiatalok színezetét I. a lenti ábrán. …
Érdekel a cikk folytatása? »