Kezdőlap / Tag Archives: éntudat (page 16)

Tag Archives: éntudat

A valóság visszatükrözése

A pszichikus jelenségek első jellemvonása visszatükröző jellegükben áll, a második pedig abban, hogy nem láthatóak, téren kívüliek, nem foghatók fel az érzéki észlelés által – tehát abban, hogy eszmei jellegűek. Az idegsebész az agykéregben csak a szürkeállományt látja s nem szellemi tűzhöz hasonló világos gondolatokat; a kő képmásának nincs színe, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Megközelítheti-e a kibernetika az embert és az emberi elmét, akár egy gépet?

Igen. Ugyanolyan joggal, mint ahogy a magasabb rendű idegműködés fiziológiája a tudat agyi mechanizmusainak tanulmányozása során elvonatkoztat a tudat tartalmától, annak voltaképpeni lényegétől. Éppígy a kibernetika sem tanulmányozza sem az embert, sem a gondolkodást, sem a tudatot e szavak voltaképpeni jelentésében; felhasználva azokat a kutatási eredményeket, amelyeket más tudományok – …

Érdekel a cikk folytatása? »

A számítógép a második agy?

A tapasztalat azt mutatja, hogy az elektromos számítógépek igen sikeresen modellálják az agyműködés egyes, viszonylag szűken specializált fajait, például az emberi formállogikai gondolkodás mechanizmusát. Ez azonban korántsem meríti ki a tudat teljességét, a gondolkodás „hajlékonyságát” és a legkülönbözőbb feladatok megoldásában megnyilvánuló hatékonyságát, amely nem kötődik formális szabályok valamely előre adott, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szellemi munka elemzése

Hogyan képes a gép megbirkózni a szellemi munka bizonyos fajainak automatizálásával — feltéve, hogy „emlékezetében” már rögzítve vannak a szükséges axiómák és gépi programok? A feladat végső soron helyes megoldásához a gép mindenekelőtt annak segítségével jut el, hogy igen nagy sebességgel képes végigvenni az összes lehetséges variánst. Az emberi agy …

Érdekel a cikk folytatása? »

A gondolkodás modellálhatósága

Az emberi gondolkodás képességét a tárgyi-gyakorlati tevékenység logikája alakítja ki a történetileg létrehozott kultúrában való részvételen, a nevelésen és oktatáson, a társadalmilag megalkotott eszközöket és eljárásokat alkalmazó tárgyi tevékenységen keresztül. Éppen ezért a tudat és a tudatfunkciók valódi modellálása nem korlátozódhat csupán az agy struktúrájának reprodukálására. Ehhez létre kell hozni …

Érdekel a cikk folytatása? »

Tanítás nélkül elveszünk

Az a gyermek, aki állati-természeti életfeltételek közé kerül, nem tanul meg emberi módra gondolkodni, noha lehetséges, hogy ezen feltételek között is sokkal eszesebben fog viselkedni, mint akár a legokosabb állatok, hiszen – a szülők génjeiben rögzítve – magával hozta az emberi nem egész történelmét. Amikor a múlt századok materialistái az …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az agy és a tudat működése

Az ember a történelmi fejlődés folyamatában létrehozott tárgyi világ elsajátításán keresztül tanul meg gondolkodni. Éppen ezért az egyén – képletesen szólva – nemcsak a saját személyes történelmét hordja mindig és mindenütt magával, hanem az egész emberiség történelmét is. A valóság emberi visszatükrözésének megfejtését tehát nem elégséges pusztán ennek fiziológiájában keresnünk, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az agy és a gondolkodás individuális működésének elve

Az agyban mintha egyetlen fonallá sodródnának az anyag valamennyi, a mai tudomány által ismert mozgásformájának szálai. A mesterséges „ész” problémájának megközelítésében egy másik megengedhetetlen egyoldalúsággal is találkozunk: egyesek feltételezik, hogy a gondolkodás az agy organikus, fiziológiai folyamataiból jön létre, mint az egyén tisztán természeti tulajdonsága, hogy minden attól függ, hogyan …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az emberi agy és a kibernetikai probléma

A kibernetika egyik legjelentősebb filozófiai-pszichológiai problémája az ún. mesterséges „ész” kérdése, amely körül napjainkig nem csitult el a viták heve. Az irodalomban gyakran találkozunk azzal a véleménnyel, amely az ember és az emberi ész minőségi, társadalmi-történelmi sajátszerűségét, a„logikai” gépek kiszolgáló szerepét hangsúlyozza, és azt állítja, hogy elvileg lehetetlen visszavezetni az …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az emberi agy és a számítógép

Az emberi agyat úgy képzelhetjük el, mint egy bonyolult kibernetikai rendszert, amely információt fogad be és dolgoz fel, s az emlékezet blokkjaiban megőrzi ebből azt, ami szükséges. A külső információ az érzékszerveken keresztül jut az agyba. Az előbbiekben megy végbe az információ átkódolása: az ingerkeltő sajátos energiája idegimpulzusokká, azaz kiváltó …

Érdekel a cikk folytatása? »