LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az a gyermek, aki állati-természeti életfeltételek közé kerül, nem tanul meg emberi módra gondolkodni, noha lehetséges, hogy ezen feltételek között is sokkal eszesebben fog viselkedni, mint akár a legokosabb állatok, hiszen – a szülők génjeiben rögzítve – magával hozta az emberi nem egész történelmét.
Amikor a múlt századok materialistái az állatok és az ember élettevékenységét a géppel való analógia révén értelmezték, ezt koruk tudásszintje magyarázta. „Mivel a Lélek képességei oly mértékben függenek magának az agynak és az egész testnek felépítettségétől, hogy láthatólag ők azonosak azzal a felépítettséggel; íme egy jól megvilágított Gép!”
Az agy és a gép működési elveinek teljes azonosságát azonban ma is számos természetkutató vallja. Egyesek közülük úgy hiszik, hogy egyedül ez a megközelítés teszi lehetővé az idealista tudat-koncepciók cáfolatát.
Wiener szavaival elmondhatjuk, hogy a technika bálványozásának pszichológiája gyakran szüli azt az illúziót, mintha egy magasan matematizált világban kevesebb találékonyságra lenne szükség, mint korunkban; akik elfogadják ezt a téveszmét, abban reménykednek, hogy az automaták világa majd magára vállalja szellemi munkánk legnehezebb részét – akárcsak az a görög filozófus, akiből római rabszolga lett, és így ura helyett kényszerült gondolkodni. Ez az elképzelés azonban tarthatatlan. „Adjátok meg az embernek, ami az emberé, és a számítógépnek, ami a számítógépé. Úgy tűnik, ez az egyedüli értelmes és elfogadásra méltó magatartás mindazokban az esetekben, amikor embereket és számítógépeket együtt alkalmazunk valamely közös vállalkozás céljaira.”
