Kezdőlap / Tag Archives: fizika (page 4)

Tag Archives: fizika

A hét görög bölcs

A görög természetbúvárok maguk gondoltak ki választ a kérdéseikre, és bizonyos mértékben ezeket a válaszokat további gondolkodásuk alapjának tekintették. Az alapgondolat görögül hypothesis; ezért nevezték később a bizonyítás nélkül elfogadott megállapításokat, megfigyeléseket hipotéziseknek. Akkoriban a természetbúvároknak eszükbe sem jutott, hogy kísérletekkel vonják kérdőre a természetet, és ezáltal ellenőrizzék a hipotéziseket. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ókori Görögország tudósai

Görögországban az időszámításunk előtti második évezred közepén gazdag városállamok fejlődtek ki, amelyek tudományos és kulturális kapcsolatban álltak egymással. A fejlett kézművestermelés és a kiterjedt kereskedelem egyre több munkaerőt igényelt, melyet a görögök rablóhadjáratokkal vagy idegen emberek megvásárlásával szereztek be. A rabszolgák száma a görög társadalomban megközelítette a szabadokét. Athén virágkorában, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Egy tudomány forrása

A csillagos ég a maga ismételten visszatérő jelenségeivel ősidők óta izgatta elődeink képzeletét. Időszámításunk előtt mintegy 2000 évvel az ember elkezdte a csillagok és mozgásaik megfigyelését. Időszámításunk előtt 1970 körül Babilonban elkészült a csillagképek és állócsillagok jegyzéke. Itt ismerhető fel először az a törekvés, hogy a természeti törvényeket felfedezzék és …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az időjárás démonai

Az ősemberek a természeti erőkkel védtelenül álltak szemben; s ösztönük azt parancsolta, hogy behódoljanak nekik. Kezdetben az ősember megszemélyesítette a természeti erőket, isteneknek, démonoknak tekintette azokat, és jóindulatukat áldozatokkal és imákkal próbálta megnyerni. Nincs jogunk mosolyogni ezen, mert ahol a tudás még nem terjedt el, ott mindig megjelenik a babonás …

Érdekel a cikk folytatása? »

A gondolkodás élvezete

A természet viszontagságaival és a reá támadó nagy erejű állatokkal folytatott harcban az ember – agyának segítségével – fokozatosan értelmes élőlénnyé változott. Megtanulta, hogy megfigyelje a dolgokat, a környezetében lejátszódó jelenségeket, s mindenekelőtt megtanulta, hogy megfigyeléseiből következtetéseket vonjon le, és hogy a későbbiek folyamán ezekhez tartsa magát. Gyümölcsöt és gyökereket …

Érdekel a cikk folytatása? »

A legnagyobb folyamnak is kicsi a forrása

Minden vízfolyásnak van forrása. A csermely hovatovább egy másik forrás vizével társul, majd további mellékerekkel találkozik, így a forrás patakocskává, majd folyóvá duzzad. Hajózhatóvá és hasznosíthatóvá válik; partjai mellett települések alakulnak ki. Más folyócskák, amelyeknek eredete hasonló volt, a folyókba torkollva hozzájárulnak ahhoz, hogy az folyammá dagadjon, s habjai már …

Érdekel a cikk folytatása? »

Arkhimédesz

Arkhimédesz görög fizikus és matematikus Kr. e. 287 körül született Szürakuszaiban egy Pheidiasz nevű csillagász fiaként. Alexandriában tanult matematikát, majd szülővárosába visszatérve fizikai alaptörvények és matematikai képletek kidolgozásával foglalkozott. Jelentős tudományos munkásságot fejtett ki. Neki köszönhető a kör kerülete és átmérője hányadosának, a „pí” értékének kiszámítása, a szögek összeadásának és …

Érdekel a cikk folytatása? »