Arkhimédesz

Arkhimédesz görög fizikus és matematikus Kr. e. 287 körül született Szürakuszaiban egy Pheidiasz nevű csillagász fiaként. Alexandriában tanult matematikát, majd szülővárosába visszatérve fizikai alaptörvények és matematikai képletek kidolgozásával foglalkozott. Jelentős tudományos munkásságot fejtett ki. Neki köszönhető a kör kerülete és átmérője hányadosának, a „pí” értékének kiszámítása, a szögek összeadásának és kivonásának képletei, a gömb és a henger felületének kiszámítása, a kúpszeletek forgástesteinek vizsgálata. A mechanikában felfedezte a végtelen csavart, a mozgó csigát, a csigasort, a fogaskerekeket. Kidolgozta az egyszerű gépek, így az emelők elméletét. Azt mondta: „Adjatok egy szilárd pontot és kiemelem sarkaiból a Földet.” A fizikában megalapozta a szilárd testek statikáját súlypontelméletével, és lerakta a hidrosztatika alapjait, melynek kidolgozta alaptörvényeit. II.Hierón, Szürakuszai türannosza, aki azzal gyanúsított egy aranyművest, hogy ezüstöt kevert egy aranykoronába, felkérte, hogy mutassa ki a csalást, a tárgy károsodása nélkül. Arkhimédesz, fürdés közben felfigyelt a vízbe mártott testek által okozott változásokra, s felfedezte a nevét viselő törvényt. A felfedezéstől fellelkesülve azon mezítelenül kirohant az utcára és azt kiáltotta: „Heuréka!” („Megtaláltam!”) Kísérletekkel bebizonyította, hogy az aranyműves valóban csalt, ezüstöt is felhasznált az aranykorona készítésekor. Arkhimédesz a tudását szülővárosa védelmében is felhasználta: hadigépeket, emelőket, gyújtótükröket, hajtógépeket szerkesztett.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Tenochtitlán kettős piramisa

Az aztékok fővárosának, Tenochtitlán varosának története körülbelül 10 000 évre nyúlik vissza, amikor a Mexikói-öböl …

Leave a Reply