Legtöbbször éjjel rakják le a lárvákat, egy-egy erősebb nőstény akár hetvenet is. Azok röviddel ezelőtt, vagy a kloákán való áthaladáskor (ami igen gyors lehet) bújnak ki a peteburokból. A lárvák fejükkel vagy farkukkal előre, de nemritkán összetekeredve születnek. Mivel a nőstény a szülés pillanatában hátsó lábait általában kissé felemeli, ekkor …
Érdekel a cikk folytatása? »
Csak lassanként, szaglásuk és a másik állat reakciói segítségével ismerik fel, hogy hím-e vagy nőstény. A hím párzáskor a nőstény teste alá mászik, majd gyorsan előrecsúszik, míg orra eléri annak torkát. Ekkor partnerét szorosan átöleli, erős karjait hátulról annak elülső végtagjaira kulcsolja. Mivel a nőstény eleinte igyekszik őt elhárítani, mozgásuk …
Érdekel a cikk folytatása? »
Élőhelye: tiszta vizű patakok és csermelyek környéke, elsősorban a lomberdőben gazdag dombvidékeken és közép-hegységekben. A dús növényzetű szurdokokat és a mohával borított, bokrokkal, cserjékkel és kövekkel tarkított lejtőket kedveli, valamint az olyan öreg lombos erdőket, ahol sok a kidőlt fa és a farönk. 400 m alatt ritkán fordul elő; jórészt …
Érdekel a cikk folytatása? »
Jegyei: viszonylag nagy testű, robusztus, eléggé esetlen szalamandra, feje széles, orra lekerekített; kiugró, sötét szemei és feltűnő, hosszúkás fültőmirigydudorai vannak. Viszonylag kurta, vaskos végtagjai közül a mellsőkön négy, a hátulsókon öt rövid, vastag ujja van. Farka a testhossznál rövidebb, keresztmetszetben kerekded. Háta közepén két sor mirigypórus húzódik, az oldalán lévő …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin