LifePress Életmód magazin Ezeket is nézd:
Csak lassanként, szaglásuk és a másik állat reakciói segítségével ismerik fel, hogy hím-e vagy nőstény. A hím párzáskor a nőstény teste alá mászik, majd gyorsan előrecsúszik, míg orra eléri annak torkát. Ekkor partnerét szorosan átöleli, erős karjait hátulról annak elülső végtagjaira kulcsolja. Mivel a nőstény eleinte igyekszik őt elhárítani, mozgásuk egy darabig még rendezetlen (közben a hím a hátán fekve szorítja partnerét), de végül megnyugszanak. A hím ekkor alsótestének kígyószerű mozgatásával kloákáját elkezdi a nőstényéhez dörzsölni. Ha ő is izgalomba jött, ezt megfelelő testmozgással viszonozza. A hím erre egy ondócsomót rak le, és egyúttal kissé megemelkedik, hogy hátsótestét oldalra fordíthassa. A nőstény így már eléri és fel tudja venni kloákájával az ondócsomót. Az egész folyamat rendszerint 15-30 percig tart. A hím végül elengedi párját. A foltos szalamandrák Németországban és hazánkban is elevenszülők (ovovivipar), teljesen mozgásképes lárvákat hoznak a világra. Ezek fejlődésének nagy része anyjuk testében, a nyári és őszi hónapokban zajlik le, és bár már érettek ahhoz, hogy megszülessenek, még a telet is ott töltik. Csak a következő tavasszal vagy nyáron látják meg a napvilágot. A lárvák lerakásához a nőstények lassan csörgedező patakokat és csermelyeket, de néha zuhogókban gazdag, helyenként erős sodrású vízfolyásokat keresnek fel. Mivel a megfelelő helyek gyakran ritkák, a nőstényeknek nemegyszer nagy távolságot kell megtenniük a vízig. A lárvák lerakásához lapos partra van szükségük, vagy olyanra, ahol lehetőleg gyenge a sodrás. Ha túl gyors az áramlat, a kövek között kell nyugalmasabb vizet találniuk. Ahol a víz csak néhány mm mély, gyakran egész testükkel belemásznak. Mélyebb vízben úgy helyezkednek, hogy csak hátsó felük érjen
