A 12. század közepén kezdték el építeni a normann hercegek koronázási és temetkezési helyszínéül szolgáló rouenni Notre-Dame-ot. Különösen érdekesek a főhajóban található egyedi álampórák és a burjánzó, halhólyag-motívumos gyönyörű nyugati szárny, azon belül is leginkább a híres Vaj-torony. A hajókereszteződésben álló torony 151 méteres magasságával sokáig világrekorder volt, mígnem 1877-ben …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az Angol hadvezetés azt tartotta volna megfelelő pozitúrának ha a háború megkezdődik hogy a csapatok a lehetséges frontvonalakon szétszórva állomásoznak és így ezáltal ha valahol észreveszik hogy támadásba lendülnének a németek akkor tudják majd egy helyre csoportosítani erőiket. A szövetségesek kezdettől fogva azt a nézetet hangoztatták hogy a belgák és …
Érdekel a cikk folytatása? »
A háború elején Franciaország a defenzív taktika mellet kötelezte el magát. Bár Varsó arra kérte a szövetségeseit, hogy indítsanak hadjáratot a Lengyelországba betört német csapatok ellen, Párizs és az Angolok nem voltak hajlandók erre. A növekvő német haderőt látva az idősödő francia és angol parancsnokok el akarták kerülni a súlyos …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az 1830-as forradalom vezetői, a munkások megcsalatva érezték magukat: Lajos Fülöp minden társadalmi réteg számára ígéretet tett, végül mégis a nagy polgárság kezére játszott, melynek képviselői a minisztériumokat uralták. A társadalom kevésbé kedvezményezett rétegeiben titkos szervezetek alakultak, melyeknek konspiratív tevékenysége Lajos Fülöp el¬leni merényletek és lázadások kísérletében merült ki. A …
Érdekel a cikk folytatása? »
A nyugati állampolgárok hamarosan mind gyakrabban és hangosabban fogalmazták meg kifogásaikat a nem kívánt háború ellen. A nácizmus a többségek számára ekkor még nem jelentett semmit. Értelmetlennek tartották, hogy egy eszme miatt szálljanak szembe azzal a Németországgal, amit vezetőik a versailles-i békeszerződéssel sem tudtak megtörni. A negatív hangulatot a német …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az Angliát és Franciaországot összekötő Csatorna-alagút ( vagy ismertebb nevén Csalagút ) átadásával a mérnökök két évszázados álma vált valóra. Az európai kontinens és a szigetország közötti szárazföldi út megvalósítása már Napóleon tervei között is szerepeltek, ám ez akkoriban a két nagyhatalom folytonos versengése miatt nem látszott megvalósíthatónak. A tervezők …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin