Tag Archives: Hüllők

Réti gyík Lacerta praticolaJellegzetességei: A réti gyík apró termetű, rövid lábú gyík, kicsiny fejjel, nyújtott testtel és közepesen hosszú farokkal. Színezete elég egységes, az állat felül tarkójától a farka tövéig szürke, szürkésbarna, barna vagy vörösesbarna. A hát közepén jól látható világos- vagy sötétbarna, esetleg vörösbarna, kétoldalt apró foltokkal szegélyezett hosszanti …

Görög hegyesfejűgyík Lacerta graeca Jellegzetességei: A Görög hegyesfejű gyík termetes, de karcsú gyík, nyújtott, ráncos nyakkal és hosszú fejjel. Végtagjai és farka szintén nyúlánkak, ez utóbbi hosszú, vékony csúcsban hegyesedik ki. A kissé fényes hát színezete a sárgásbarnától a szürkésbarnáig vagy szürkéig változhat, közepén kicsi sötét pettyek és szeplők láthatók, …

Közönséges bordásgyík jellegzetessége: igen karcsú, apró fejű gyík, hát- és oldalpikkelyei erősen ormósak, farka nagyon hosszú. Háta világos- vagy sötétbarna, de lehet olajzöld, a sötét testoldattól egy markáns, fehéres vagy sárgás csík választja el, vállfoltja kék. A hát közepén olykor elmosódott, sötét mintázat látható. A hátsó lábak és a farok …

Kígyószemű gyík Ophisops elegans Jegyei: karcsú gyík, hátán barnás. Az általában világossötét pepita mintás testoldalt a háttól markáns, a hastól egy kevésbé feltűnő sárgás csík választja el. A hátat és a testoldalt többnyire feketés és sokszor sorba rendeződött foltok díszítik. A has fehéresszürke vagy fakózöldes. Az alsó szemhéj átlátszó „pápaszemet” …

A Páncélos seltopuzik ellenségeiként nagyobb emlősök, pl. a róka. ill. főként ragadozó madarak jöhetnek számításba. A fiatalokat a sünök és a kígyók is megeszik. Súlyosabb veszteségeket azonban csak az ember pusztításai okoznak. Általában kígyónak nézik és agyonütik őket. Az autóutakon lassan, gyámoltalanul átkúszó Páncélos seltopuzikokat is gyakran nemcsak véletlenül, hanem …

Jegyei: nagy, izmos, kígyóhoz hasonlító külsejű lábatlan gyík, jókora, hegyes fejjel és jól látható fülnyílással. Jellegzetes tekintete, csukható szeme és kerek szembogara van. Erős pikkelyekkel fedett testének oldalán a nyaktól a kloákáig érő barázda húzódik. Hosszú, a törzstől alig elváló, hegyes farka durva bánásmód esetén letörhet. Új, hegyes farok ekkor …

Magyarországon középhegységi erdeinkben mindenfelé gyakori. Élőhelye: napos vagy kissé árnyékolt, enyhén üde biotópok, gazdag talajközeli vegetációval és cserjeszinttel. Kedveli a dús aljnövényzetű, mohával, páfránnyal, korhadó farönkökkel és kövekkel borított aljzatú lombos erdőket, a lápokat, nedves réteket, valamint a parkokat és kerteket is. Északon elsősorban a síkságok lakója. A középhegységekben 1000 …

Jegyei: kígyószerűen nyújtott testű lábatlan gyíkféle, sima, fényes pikkelyek és rövid, a törzstől alig elkülönülő, tömpe orrban végződő fej jellemzik. Szemei kicsinyek, csukhatók, szivárványhártyája vörösessárga, szembogara pedig sötét. A farok hosszú, tompa végű, csak a gravid nősténynél határolható el könnyen a törzstől. A hátoldal a barna különböző árnyalatait öltheti, de …

Jegyei: nagyon változatos megjelenésű gyík, feje lapos, és teste is enyhén lapított, farka pedig hosszú, hegyes csúcsi részben végződik. Felülről alapszíne a szürke és a barna legkülönbözőbb árnyalatainak valamelyike, de olykor zöldes is lehet. A hímeknél a középső hátsáv lehet egyszínű vagy világos, elmosódott jegyek tarkíthatják, esetenként sötét foltcsík vagy …

Az Olasz faligyík életmódja: főként a talajon mozog, de sokat tartózkodik falakon vagy a hegyoldalba vágott utak sziklarézsűin is. Bár általában véve nem békés természetű faj, a legmegfelelőbb élőhelyeken – mint pl. a szeméttelepeken – gyakran nagy számban fordul elő. Az ilyen állatok a háztartási hulladék közt élnek, veszély esetén …