Az állatrendszertan több mint tízezer különböző darázsfajt ismer, ezek életmódjuk alapján számos csoportba sorolhatóak. Sok darázsfaj kolóniákban él, de léteznek magányos életmódot folytató fajok is. A darázstelepek minden évben új életet kezdenek. Ősszel a sejtekben bizonyos lárvák különleges táplálásban részesülnek, s ezek nem dolgozóvá, hanem vagy királynővé, vagy hímmé fejlődnek. …
Érdekel a cikk folytatása? »A természet kincse
Az emberiség már az ókor előtt ismerte és fogyasztotta is a mézet. Eleinte csemegeként, később táplálékként, majd gyógyításra is használták az édes méhterméket. A mezők virágai színükkel, illetve illatanyagaikkal magukhoz csábítják a méheket; segítségül hívják őket a szaporodásukhoz, cserébe édes nektárral ajándékozzák meg a szorgoskodó dolgozókat. A három hetesnél idősebb …
Érdekel a cikk folytatása? »A méz
A mézet a történelem folyamán páratlan táp- és gyógyerővel ruházták fel. Emlegették szerelmi bájitalként csakúgy, mint az örök ifjúság elixírjeként. A több-istenhívő vallások szerte a világon a mézet az istenek eledeleként tartják számon. Az ember már a kőkorszakban is nagyra becsülte a vadméhek kiváló ízű mézét, pedig ritkán jutott hozzá. …
Érdekel a cikk folytatása? »Euszocializáció a rovartársadalomban
A közönséges lódarázs (Vespa crabro), a méhek (Apis mellifica), a társas darazsakhoz, a hangyákhoz vagy a termeszekhez hasonlóan – a szociális rovarok közé tartoznak, amelyek nagy számban képviseltetik magukat bolygónkon. A szociális rovarok közös tulajdonsága az úgynevezett euszocialitás. Ennek alapja a társadalmi elrendezés, ahol egy fészekben együtt él több együttműködő …
Érdekel a cikk folytatása? »