Kezdőlap / Állatok / Rovarok / Euszocializáció a rovartársadalomban

Euszocializáció a rovartársadalomban

A közönséges lódarázs (Vespa crabro), a méhek (Apis mellifica), a társas darazsakhoz, a hangyákhoz vagy a termeszekhez hasonlóan – a szociális rovarok közé tartoznak, amelyek nagy számban képviseltetik magukat bolygónkon. A szociális rovarok közös tulajdonsága az úgynevezett euszocialitás. Ennek alapja a társadalmi elrendezés, ahol egy fészekben együtt él több együttműködő egyed ugyanabból a fajból.
Euszocializálásról beszélhetünk, ha:
• A felnőtt egyedek közösen gondoskodnak az utódokról
• Egy fészekben együtt él legalább két generáció
• A fészekben lakó társadalom két részre osztódik: a szaporodó (királyi) kasztra és a nem szaporodó (dolgozó) kasztra
• Minden egyed teljesen alárendeli magát az egész szuperorganizmusnak, védik azt és ügyelnek annak túlélésére.

Például a termeszek közösen, építik a fészket, amely sok ezerszer meghaladja saját méreteiket. A méhek és a darazsak képesek nagyon hatékonyan megszervezni a kolóniáik közös védelmét az ellenségeik támadásaival szemben.
Ennek fő oka, hogy sok faj viselkedésének ugyanis közvetlen hatása van az emberi populációra. A mézelő méhek a termények fontos beporzói, a darazsak a rovarbirodalom kulcsfontosságú ragadozói, a másik oldalon azonban termeszek képesek milliós károkat okozni. A kutatók azért is figyelik a rovarok viselkedését, hogy jobban megértsék azok szociális kapcsolatait, és bizonyos szituációkat az emberi társadalomba is átvihessenek. A rovartársadalom ugyanis olykor hatékonyabban van elrendezve, mint az emberi társadalom, és ez a viselkedésünket is érinti. A rovarkolóniák néha képesek bizonyos feladatokat sokkal jobban elvégezni, mint az emberek. Nem utolsó sorban a szociális rovarok ideális egyensúlyt jelentenek az egyének önös érdekei és a teljes társadalomboldogulása között.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A botsáska

Sokan idegenkednek a rovaroktól, és inkább irtják, mint házi kedvencként tartják őket. Ez a legtöbb …

Hozzászólás