Kezdőlap / Állatok / Rovarok / A nádi acsa

A nádi acsa

A nádi acsa (Aeschna mixta) a szitakötők rendjébe, a karcsú acsák családjába tartózik. Védett fajta.
Közép- és Dél-Európában nagy területen elterjedt faj. Hazánkban is országszerte előfordul.
Élőhelye: Főként az állóvizek, csatornák, legfeljebb enyhén áramló vízfolyások lakója. A nyár közepére fejlődik csak ki (egy éves fejlődésű ciklusú), ezért kerüli a gyorsan felmelegedő, időszakosan kiszáradó sekély vizeket és általában a szélsőséges élőhelyi körülményeket. Az állandó vizű kisebb tavakban, nádas és gyékényes növényzettel dúsan benőtt öblökben, csatornákban olykor igen nagy tömegben is ki tud fejlődni.
Jellemző, mint a szitakötőkre általában a nagy összetett szem, a két pár erős, átlátszó szárny és az elnyújtott, hosszúkás potroh. Tökéletlen átalakulással fejlődnek ki, ugyanis nincs bábállapotuk. Testhossza meghaladja a 6 cm-t, kitűnő repülő rovar. Mérete és színezete alapján röptében is jól föl lehet ismerni. A kiszínesedett példányokon jól látható, hogy a tor oldalán két világosabb sáv van, a hím potrohán, fekete alapon kék mintázat van, a nőstényén, pedig barnás alapon sárgászöld.
A nádi acsa, ahogy a szitakötőkre jellemző, hogy lárvái vízben fejlődnek, az imágó hosszabb-rövidebb időre elszakad ettől az élettértől és csak a szaporodás idejére tér vissza. A párzás után a nőstény által lerakott megtermékenyített peték a vízbe kerülnek. A vízbe kerülő petéket többnyire kocsonyás burok veszi körül, mely a védelmet és alzathoz való rögzülést szolgálja. A peték fejlődési ideje általában 2 hét. Ezután alakulnak lárvává, amely a nála kisebb rovarálcákat,ráklárvákat és egyéb apró állatokat eszi, Az idősebb lárvák vízi rovarokat, férgeket zsákmányolnak, és a nagyobb testű fajok lárvái megeszik az ebihalat, a halivadékot is. A lárva állapotban 9-15ször is vedlik. A lárva csak mozgó, élő táplálékot fogyaszt, többnyire lesből vadászik, de alkalmanként aktívan keresi is az áldozatát.Átváltozáskor pumpáló mozgással megnövelik térfogatukat, és a bőr a nyomásnak engedve a fej hátulsó felétől a középtor hátoldalán át a szárnyhüvelyeknél Y alakban kettéágazva fölhasad, hogy az imágó kibújhasson a nyíláson.
Lárvája többnyire náddal és gyékénnyel legalább részben borított, hínárvegetációban gazdag, nagyobb állóvizekben fejlődik.
Imágója vándorlásra hajlamos, táplálékra vadászó egyedei csoportosan, nagy területeket bejárnak.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A giliszták

A legismertebb féreg a földigiliszta. Csoportjának e jellegzetes képviselője nagyon fontos szerepet tölt be a …

Hozzászólás