Joshua Meyrowitz szociológus szerint a televízió elmossa a gyermek és felnőttkor határvonalát. Pár évtizeddel ezelőtt a gyerekek a legtöbb családban szinte semmit sem tudtak a felnőttek bizonytalanságairól, félelmeiről, szexuális tevékenységéről, a szülővé válás gondjairól, manapság viszont a felnőtteknek szóló televíziós műsorok görbe tükrén át úgyszólván belülről szemlélhetik a felnőttek világát. …
Érdekel a cikk folytatása? »Mindig harcban álltak egymással az emberek?
Bizonyos agresszióra való hajlam veleszületett emberi tulajdonság. Az első tudatosan megtervezett és megvalósított háború – azaz „jól kitervelt, közösen elkövetett lopás” – akkor törhetett ki, amikor létrejöttek az első földmíves-települések, és idegenek vetettek szemet a telepesek földjére és javaira. A háború indítékai nagyon változatosak. Az emberek hajlanak arra, hogy összetartsanak …
Érdekel a cikk folytatása? »Hogyan hat az agyra a zene?
A zene alkalmas az agy biokémiájának megváltoztatására – állítja a kaliforniai Stanford Egyetem farmakológusa, dr. Avram Goldstein. Drámai, felkavaró hatású zene hallgatása nyomán megindulhat az agyban a kellemes érzéseket keltő endorfinok termelődése. Nem is olyan régen az emberek csak akkor hallgattak zenét, ha a család egy tagja leült a zongorához …
Érdekel a cikk folytatása? »Túlhaladottá válnak-e a mítoszok?
Thomas Berry író egy mitikus „történetet” elevenít fel, amely egykor jól kifejezte az életről alkotott elképzeléseinket. „A régi történet hosszú időn át becsülettel szolgált bennünket – formálta érzelmeinket, életcélt állított elénk, erőt adott tetteinkhez, szentesítette a szenvedést, irányt adott a nevelésnek… Ma már ez a régi történet nem működik. újat …
Érdekel a cikk folytatása? »A mítoszok és az elmebetegségek kapcsolata
Van-e összefüggés az ősi mítoszok és az elmebetegségek között? A mitikus hősök némelykor megoldhatatlannak tetsző problémákkal találják magukat szemben. Tragikus sorsuk az ókori görögök számára az ember esendőségét példázta, ezért balszerencséjük sorsszerinek tűnt fel. Freud szemében ezek a mítoszok azoknak a tudattalanban jelentkező konfliktusoknak élethű ábrázolásai, amelyekkel a gyermekeknek meg …
Érdekel a cikk folytatása? »A mítoszok titokzatossága
Mi a mítosz? Elterjedt szokás mítoszt emlegetni, amikor valamely téves hiedelemről van szó. A politikusok például szívesen dédelgetik nemzetük legyőzhetetlenségének mítoszát. A tudósok a régiek nap- és holdistenmítoszát állítják szembe a modern csillagászat megállapításaival. Mindez Platón és Arisztotelész felfogását tükrözi, akik a mitikus képzeletet a logikus gondolkodásnál alacsonyabb szintre helyezték. …
Érdekel a cikk folytatása? »Hogyan állapítjuk meg, hogy mi normális és mi nem?
Mi a normális? Ahogy a hal a vízben, úgy az ember teljes lényével a kultúrájába merülve él. Amikor a normális és a kóros viselkedést vizsgáljuk, mindig figyelemmel kell lennünk a társadalmi környezetre, vagyis a tágabb értelemben vett kultúrára is. A kultúra gyűjtőfogalom: a társadalom hagyományai, vallása, kormányzati berendezkedése, szokásai egyaránt …
Érdekel a cikk folytatása? »