LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A zene alkalmas az agy biokémiájának megváltoztatására – állítja a kaliforniai Stanford Egyetem farmakológusa, dr. Avram Goldstein. Drámai, felkavaró hatású zene hallgatása nyomán megindulhat az agyban a kellemes érzéseket keltő endorfinok termelődése.
Nem is olyan régen az emberek csak akkor hallgattak zenét, ha a család egy tagja leült a zongorához vagy elővette a tárogatót – és persze hangversenyen. Később a rádió és a lemezjátszó már behozta a nappaliba a zenekarokat. Ma pedig, ha kedvünk tartja, akár napi 24 órán át hallgathatunk zenét.
A zenehallgatási szokásokban a fejhallgatóval ellátott zsebméretű magnetofon hozta a legnagyobb változást. A walkmanből szólhat a zene evés, tanulás vagy buszozás közben is. A zenebarát valóságos „hangburával” veheti magát körül.
A hangos zene hallgatása zavaró fülzúgást okozhat. A nagyon nagy hangerő a kutatások szerint már rövid idő alatt hallásromláshoz vezet. Van azonban egy másik szempont is. Allan Bloorn filozófus nyugtalansággal szól arról, hogy hosszú távon milyen káros hatással lesz a fiatalok gondolkodására a túlhajtott zenehallgatás, különösen a rockzene hallgatása. Ezzel a felfogásával Bloorn professzor tiszteletre méltó elődök véleményét visszhangozza. Platón volt az első, aki az Állam című munkájában felhívta a figyelmet a zenével kapcsolatos veszélyekre. Szerinte a zene örömet is szerezhet a léleknek, de tévútra is vezethet. Szókratész nevében így figyelmeztet: , …az állam gondozóinak arra kell vigyázniuk, hogy óvatlanul káros elferdülések ne támadjanak, és mindenekfelett azon őrködjenek, hogy a testi és zenei nevelés terén ne történjenek a megállapított rendet felborító újítások, hanem a hagyományt lehetőleg híven megőrizzék…”
