Tag Archives: önismeret

A dialektikus materialista módszer összeegyeztethetetlen az ún. pszichológiai funkcionalizmus mechanisztikus elvével, amely az egymás mellé helyezett, önmagukba zárt és önálló funkciókként felfogott egyes pszichikus folyamatok (érzetek, észleletek, képzetek stb.) részletező vizsgálatában áll. A tudományos módszer kizárja az emberi pszichikumnak az abszolút elkülönült tudatformákként felfogott funkciók, képességek és tulajdonságok sokaságára való …

A tudat gondolkodási, érzelmi és akarati aktusaink örökkön változó folyamata, amelyben semmi nem marad meg szilárdan és változatlanul. Úgy tűnik, hogy minden egyes aktus egyedi és ismételhetetlen. S mégis ezekben az aktusokban van valami általános: az elemek kapcsolatának logikája, sőt bizonyos mértékben maguk az elemek is, amelyek törvényszerű viszonyokban állnak …

Az asszociációs pszichológia arra törekedett, hogy a tudat egész épületét csupán asszociatív kapcsolatokkal összekötött képzetekből építse fel. Ám a tudat olyan elemei mint az érzetek, észleletek, gondolatok, érzelmek, akarat stb. nem kevésbé lényegesek, és valamennyien együtt alkotnak egy egészet. Az elszigeteltségükben vett elemek mint olyanok a tudományos elemzés eredményei. A …

A tudat fejlődése befutja az érzéki bizonyosság, az észlelő és képzetalkotó, az értelmi és ésszerű tudat fokait. A tudatnak mindezeket a formáit és szintjeit mintegy áthatja az érzelmek lángja és az akarat energiája. A tudat folyamat, mégpedig, míg csak az ember ébren van, ez a folyamat egyszerre visel folytonos s …

Mind a tudatosítás, mind a tudás, mind pedig a megismerés általános-emberi jelleget visel. Céljuk az objektív igazság. A tudat viszont ideológiai elemeket is tartalmaz, s éppen ezért az osztálytársadalomban osztályjellegű, azaz annak az osztálynak az alapvető érdekeit fejezi ki, amelyhez szubjektuma tartozik. Az ember konkrét-történeti életfeltételeitől függően a tudat különböző …

A tudatot nem elemezhetjük tárgyi vonatkozásán, a tárgyat pedig a tudathoz való viszonyán kívül: a világ számunkra csak a megismerő szubjektumnak való adottsága aspektusában létezik. A tudat a külső és a belső világra, önmagunkra vonatkozó tudás. A tudáson kívül nincs tudat sem. „A mód, ahogy a tudat van, és ahogy …

A marxista filozófiában és pszichológiában tudaton nem egyszerűen a pszichikus visszatükrözést értjük, hanem a valóság céltudatos pszichikus visszatükrözésének legmagasabb, a társadalmilag fejlett ember által megvalósított formáját. A tudat az emberi agynak az a funkciója, amelynek lényege a külvilág adekvát, általánosított, céltudatos és nyelvi (vagy általában szimbolikus) formában megvalósuló aktív visszatükrözésében …

Számos területen találkozhatunk a tudat meghatározásának sajátosan szaktudományos megközelítésével, amely nem lehet kielégítő a többi tudásszféra és a gyakorlat szempontjából. Jogtudományi értelemben például a tudat nem más, mint a szubjektumnak a logikusan megalapozott és adekvátan motivált elhatározásokra való képessége. Hiszen a szándék, az elhatározás megléte alkotja minden jogi aktus – …

A tudat a tudás önmagában való részvételét, azaz az embernek saját tudása tényére vonatkozó tudását jelenti. Amikor tudatról beszélünk, a valóság eszmei visszatükrözésének képességére gondolunk, amelynek révén a tárgy objektív tartalma az ember lelki életének szubjektív tartalmává változik, továbbá e visszatükrözés különböző szintű sajátos társadalmi-pszichológiai mechanizmusaira és formáira. Éppen a …

A képmások objektivációja megdöbbentő erővel jelentkezhet a fantáziaképekben, a hallucinációkban, sőt esetenként a művészi alkotásfolyamatban is. Egyszer Balzacot meglátogatta egy barátja; amikor bekopogott az ajtón, meghallotta, amint Balzac hangosan veszekszik valakivel és azt kiabálja: „Majd én megmutatom neked, te gazember!” Belépve azonban azt találta, hogy Balzac egymaga van a szobában …