Nemzetiségi kérdés A kelet-közép-európai országok nemcsak gazdasági, hanem politikai gondokkal is küzdöttek. Nemzeti államoknak hirdették magukat, de ez nem felelt meg a valóságnak. Tetemes arányban éltek bennük nemzetiségek, amelyek autónom fejlődését erőszakosan korlátozták. Nem voltak egyenjogúak az államalkotó nemzetek, nemzetrészek sem. Ez sok súlyos belső konfliktushoz, később több állam felbomlásához …
Érdekel a cikk folytatása? »A Balkán Európa „Puskaporos Hordója”
A századelőn a Balkánon olyan fejlemények következtek be, amelyek szembeállították egymással Ausztria-Magyarországot és Oroszországot. 1903-ban Szerbiában sorsdöntő fordulat történt. Egy tiszti csoport meggyilkolta a Habsburg-orientációt követő Obrenovics királyi házaspárt; az oroszbarát Karagyorgyevics dinasztia került a trónra. Az új uralkodócsalád célja az volt, hogy a saját jogara alatt egyesítse előbb az …
Érdekel a cikk folytatása? »A nagyhatalmi ellentétek
A XIX. század végén és a XX. század elején továbbra is Anglia a világ bankárja, első számú kereskedője, a legnagyobb tengerentúli gyarmatbirodalommal és ennek védelmezésére a legnagyobb hadiflottával rendelkezett. Az ipari termelésben azonban elveszítette a vezető helyét. Anglia attól tartott, hogy ennek következtében politikai hatalmi szerepe is veszélybe kerülhet, ezért …
Érdekel a cikk folytatása? »Görögország
Görögország a mára kifejlődött kultúrát alapozta meg már az ókorban. A balkán félszigeten 132 ezer km2 területen helyezkedik el, gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. Világhírű turisztikai látványosságokkal bővelkedik. Rengeteg honfitárs nyaralási úti célja évről évre. A tengerpartja és az a szigetvilág ami ott a turisták szeme elé tárul, lenyűgözi az oda …
Érdekel a cikk folytatása? »A francia fegyverletétel
1940. június 5-én megkezdődött a német csapatok újabb, dél-délkeleti támadása. A mintegy kétszeres erőfölényben lévő német hadseregcsoportok napok alatt áttörték a frontot, átkeltek a Marne folyón, majd a Maginot-vonal mögé kerültek, elvágva az Elszász-Lotharingiában lévő francia erőket. A francia kormány elhagyta Párizst. A fővárosba, amelyet nyílt, vagyis katonai erővel nem …
Érdekel a cikk folytatása? »Quisling-kormány Norvégiában
VII. Haakon és kormánya nem volt hajlandó engedelmeskedni. A gyenge norvég haderő, élve a tenger felé zegzugos, hegyekkel, folyókkal, tavakkal átszelt ország természetadta lehetőségeivel, elszánt ellenállást tanúsított. Norvégiában a harcok az időközben az ország középső és északi részein partra szállt angol és francia csapatok részvételével június elejéig tartottak. Az uralkodó …
Érdekel a cikk folytatása? »Szovjet terjeszkedés a Baltikumban
1939 szeptember végén – október elején Észtország, Lettország és Litvánia kormányai a határaikon felsorakozott szovjet csapatok nyomására kénytelenek voltak olyan szerződéseket kötni a Szovjetunióval, amely lehetővé tette a szovjet csapatok bevonulását országaikba. A hódítás következő lépésére 1940 augusztusában került sor, amikor a balti államokat a Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet vezetés …
Érdekel a cikk folytatása? »