Tag Archives: ragadozó

Az első bagolyszerű madarak valamikor a földtörténeti középidő felé jelentek meg a Földön. Az Antarktisz és néhány távoli sziget kivételével az egész világot benépesítik. A gyöngybagoly a világ majdnem minden részén megtalálható; ez a legelterjedtebb szárazföldi madárfaj. Alighanem ez a bagoly él a legközelebb az emberhez – a többi bagolyfajhoz …

Az oroszlánok kisebbek valamennyivel, mint a tigrisek, de azért a nagy termetű macskafélék közé tartozik. Testhossza másfél és két méter közötti, a nőstények általában kisebbek, testtömegük pedig elérheti a kettőszáz kilót is. Testük alapszíne a zsemleszín, a fiatal állatok még gyakran foltosak szoktak lenni. A hímek sörényt is viselnek amely …

Testhossza 14-17 centiméter, pici cuki halacska. Ragadozók, leginkább az apró vízi állatokkal táplálkozik, csiga, rák, halak. Elég jellemző rájuk, hogy ha veszélybe kerülnek, vízzel árasztják el testüket, így nagyobbnak tűnnek, ezért hívják őket gömb hallnak. Nemüket nem könnyű meghatározni. Lapos körre rakják az ikrákat a szerelmesek, amelyeket természetesen a hím …

A compsognathus egy kis testű dinoszaurusz volt, a késő Jura korban élt a nagyobb erdők mélyén vagy éppen ahol élelmet talált. A fossziliák alapján mondhatjuk, hogy az eddig megtaláltak közül a legkisebb testű ragadozó dinoszauruszról beszélhetünk mikor a compsognathus-t említjük. A másik egyedi különlegessége ennek az őslénynek, hogy elsőként találták …

A nyuszt (Martes martes) a menyétfélék családjába tartozó, házimacska méretű állat. Hossza legfeljebb 53 cm, amihez 25 cm-es bozontos farok is tartozik. A hím valamivel nagyobb a nősténynél, átlagosan másfél kilót nyom. Szőre sötét vagy világosbarna, és a téli hónapokban hosszabbra nő. Sárgás vagy krémszínű nyakfoltot visel. Lombhullató, kevert vagy …

A karakál (Caracal caracal) homokszínű nagymacska, pofáján fehé rajzolattal és szeme felett fekete foltokkal. A hím karakál 80-105 cm hosszú és 13-20 kg, a nőstény 60-92 cm hosszú és 11-15 kg súlyú. Élőhelye a félsivatagtól a nyílt szavannáig terjed, megél nedves és örökzöld erdőkben is, de leginkább a szárazabb erdőket …

A rozsomák (Gulo gulo) zömök, izmos állat rövid lábakkal, kerek fejjel. A menyétfélék között a legnagyobb, és inkább emlékeztet medvére mind menyétre. Egy felnőtt rozsomák körülbelül akkora, mint egy közepes termetű kutya, 65-7 cm hosszal, 17-26 cm-es farokkal, a súlya pedig 1o-25 kg, a nagyobb hímek akár harminckilósak is lehetnek. …

A Spinosaurus a kréta korszak egyik legnagyobb ragadozója volt, ami a theropodák családjába tartozott. Jellegzetessége, hogy a hátán egy tüskés taréjt viselt, amit a párzásnál és feltehetőleg az áldozatai megfélemlítésénél is használt, amik a hát csigolyáinak a meghosszabbodásai voltak, amit valószínűleg bőr fedett le, és egybenőtt a dinoszauruszt borító külső …

A ragadozókra élő kishalon, esetleg halszeleten kívül leggyakrabban műcsalival horgászunk. Valamennyi műcsali célja az, hogy színeivel, formájával, mozgásával az úszó élő halat (vagy más apró állatot) imitálja. Műcsalival horgászni lényegesen aktívabb, és mi tagadás költségesebb is, mint élő hallal. Azonban talán izgalmasabb és különlegesebb is, hiszen sokkal több múlik rajtunk, …

A velociraptor a dinoszauruszok korában a leggyorsabb, legfürgébb ragadozó „madarak” közé tartozott. A testsúlya a többi ragadozóéhoz képest igen alacsony volt, ennek köszönhette azt a bizonyos képességét, hogy bármilyen áldozatára, ami akár a három métert is elérte, könnyedén rávethette magát, és egyúttal ott támadhatta, ahol csak akarta, mivel a fürgeség …