A rozsomák (Gulo gulo) zömök, izmos állat rövid lábakkal, kerek fejjel. A menyétfélék között a legnagyobb, és inkább emlékeztet medvére mind menyétre.
Egy felnőtt rozsomák körülbelül akkora, mint egy közepes termetű kutya, 65-7 cm hosszal, 17-26 cm-es farokkal, a súlya pedig 1o-25 kg, a nagyobb hímek akár harminckilósak is lehetnek. A hím úgy 3o százalékkal nagyobb a nősténynél.
Sűrű, sötét, zsíros bundája van, ami vízlepergető és fagyálló, ha lehet ilyet bundára mondani. Egyes példányokon megfigyelhető egy szürkés rajzolat a fejen, illetve fehér foltok a torkon és a mellkason.
A rozsomák a tundra, a tajga övezetében és a boreális erdők területén él a hegyvidékeken. Mindenféle erdőségben megtalálható, de mindenképpen olyan területen, ahol havas a tél. Az emberi tevékenység, úttépítés, inrastruktúra negatívan befolyásolja élőhely-választását.
Kiterjedt territóriuma van, ami a ímek esetében 100-500 km2, a nőstényekében 100-200 km2 közötti.
Magányos éjszakai állat, de időnként nappal is mutatkozik, alkalomszerű időben táplálkozik. Többnyire nyúlra, rágcsálókra vadászik, de időnként olyan nagyobb állatot is elejt, mint a jávorszarvas. A háziállatok – juh, félig háziasított rénszarvas – állományát is előszeretettel tizedeli.
Eurázsiában (Észak-Európa és Oroszország) és Észak-Amerikában elterjedt. Az eurázsiai (főként a Skandinávia és Finnország területén élő) rozsomákok aktívabb vadászok az amerikai rokonoknál. Ez azért lehetséges, mert az eurázsiai erdőkben kevesebb a ragadozó, így a rozsomák jobban teszi, ha maga vadászik, nem pedig lesben vár, hogy a más állat által elejtett prédát elcsenhesse. Gyakran a farkasok által otthagyott dögöt eszi meg, így a farkaspopuláció változása a rozsomákét is magával vonhatja. A rozsomák alkalomszerűen még növényeket is ehet.
Átlagos élettartama a természetben 4-6, legfeljebb 13 év. Két és fél éves kora körül lesz ivarérett, 1-5 kölyköt hoz világra február és április között. A szerencsésebb hímek egy életre választanak párt, kettőt-hármat is, bár a nőstények nem szaporodnak, ha kevés az élelem.
Ugyan a rozsomáknak nincs természetes ellensége, össszetűzésbe kerülhet és alul maradat más ragadozókkal szemben az eleség miatti harcban. A kölykök sérülékenyebbek, könnyen esnek áldozatául más vadászoknak, például sasoknak.
Címkékállatok dögevő élővilág európa ragadozó rozsomák
Ezt mindenképpen olvasd el!
Az Afrikai oroszlán
Az oroszlánok,más néven panthera leo,a macskafélék rendjébe tartozó emlős állatok,melyek nagy falkákban élnek,és amelynek középpontjában …