Kezdőlap / Tag Archives: törvények

Tag Archives: törvények

Tizenkét táblás törvények

Rómában, a korai köztársaság korában járunk. A plebejusok, vagyis a szegények rétege minden erejével azon van, hogy külön renddé szerveződjön. A Tizenkét táblás törvények (latinul: Leges duodecim tabularum) összeállítása ennek a folyamatnak a szerves részét képezi. I. e. 451-450-ben állították össze, és a római jog egyik legjelentősebb forrásának számít. A …

Érdekel a cikk folytatása? »

Teleki Pál öngyilkossága

London április 2-án hadüzenetet helyezett kilátásba. Gróf Teleki Pál miniszterelnök másnap hajnalban életművét, a békés revíziót és a „fegyveres semlegességet” összeomlani látván, a halálba menekült. Április 6-án, a német-bolgár támadás napján a magyar csapatok a határon álltak. Csak 11-én indultak meg, miután előző nap a horvát fasiszta usztasa mozgalom vezetői …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Márciusi Front és az Imrédy kormány bukása

A Márciusi Front A Márciusi Front 1937. március 15-én nyilvánosságra hozott programjában követelte az ország népi demokratikus átalakítását, az 500 kat. holdon felüli birtokok kisajátítását, a bankok, a monopóliumok uralmának megszüntetését. A dokumentum harcot hirdetett a német fasizmus ellen, és kiállt a dunai népek együttműködése mellett. Ekkor keletkeztek a népi …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Teleki-kormány lavírozó bel-és külpolitikája

A Bethlen-csoport 1939 februárjában saját bizalmi emberét, Teleki Pált ültette a miniszterelnöki bársonyszékbe. Tőle várta a hagyományos kormányzati módszerekhez való visszatérést, a nyilasokkal való versenyfutás befejezését, és a lazítást a fasiszta hatalmak melletti külpolitikai elkötelezettségen. Teleki miközben lecsapott a nyilasokra, a baloldalra nehezedő nyomást is fokozta. Teleki miniszterelnöksége idején fogadták …

Érdekel a cikk folytatása? »

A területi revízió kezdete

A müncheni egyezmény után a nagyhatalmak Csehszlovákia és Magyarország területi vitáját német-olasz döntőbíróság elé utalták. 1938. november 2-án született meg az ún. első bécsi döntés. Hitler és Mussolini Bécsben Csehszlovákia, pontosabban Szlovákia területéből csaknem 12 ezer négyzetkilométer területet és közel 870 ezer lakost ítélt Magyarországnak. E lakosságnak 86,5%-a magyar volt, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Imrédy-kormány tevékenysége

Május közepén a kormányzó Imrédy Bélát nevezte ki miniszterelnöknek. Imrédy nagypolgári környezetben nőtt fel, pénzügyi tehetsége korán kitűnt. Zárkózottság és fegyelmezettség épp úgy jellemezte, mint lobbanékonyság, hiúság és hatalomvágy. Kinevezésében a meghatározó szempont az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökeként kitűnő és kiterjedt kapcsolatok fűzték az angol pénzvilághoz. Hivatalba …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Anschluss hatása a Darányi-kormány politikájára

Az első zsidótörvény Magyarország helyzetét, külpolitikájának lehetőségeit és belpolitikai viszonyainak alakulását alapvetően megváltoztatta, hogy 1938. március 12-én és 13-án a hitleri birodalom minden nemzetközi tiltakozás nélkül megszállta és bekebelezte Ausztriát. A Darányi-kormány elsőként gratulált Hitlernek, miközben az uralkodó körök attól féltek, hogy a német csapatok nem állnak meg Hegyeshalomnál. A …

Érdekel a cikk folytatása? »

Tárgyalások kisantanttal

A német kapcsolat visszafogását célzó törekvések azonban már 1937 késő őszén abbamaradtak. Kiderült, hogy Angliában és Franciaországban uralkodó irányzattá vált a megbékéltetési politika. Olaszország sem jelentett már támaszt, Mussolini belenyugodott a közeli Anschluss-ba. Ebben a helyzetben Darányi politikája megváltozott. Mind a németekkel való érdekközösség fenntartásában, mind a hazai széls6jobboldal iránti …

Érdekel a cikk folytatása? »

Német-olasz orientáció

1933 júniusában – elsőként az európai kormányfők közül – Gömbös Berlinbe utazott. Gömbös, aki a belső berendezkedést illetően az olasz Német-olasz rendszert tekintette mintának, külpolitikailag pedig a Mussolinivel való együttműködést ítélte elsőrendűnek, az új hatalmi helyzetben Magyarország számára különleges nemzetközi szerep kiépítését tűzte ki célul. Azt tervezte, hogy közvetítőként működhet …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Gömbösi kísérlet bukása

Horthy szintén tartott a túlságosan radikális, a rendszer alapjait is érintő átalakítástól. Ezért megvonta bizalmát a miniszterelnöktől. Csak azért nem mondatta le, mert Gömbös már halálosan beteg volt, és 1936. októberében elhunyt. Gömbösnek és csoportjának nem sikerült megvalósítani tervét, a totális állam, s a korporációs társadalom kiépítését. Megkezdett belpolitikai reformjai …

Érdekel a cikk folytatása? »