Kezdőlap / Társadalom / Történelem / A Gömbösi kísérlet bukása

A Gömbösi kísérlet bukása

Horthy szintén tartott a túlságosan radikális, a rendszer alapjait is érintő átalakítástól. Ezért megvonta bizalmát a miniszterelnöktől. Csak azért nem mondatta le, mert Gömbös már halálosan beteg volt, és 1936. októberében elhunyt.
Gömbösnek és csoportjának nem sikerült megvalósítani tervét, a totális állam, s a korporációs társadalom kiépítését. Megkezdett belpolitikai reformjai torzóban maradtak, a kormánypárt utóbb klubszerű szervezetté szűkült, a szakszervezetek helyére nem állítottak kamarákat. Voltak azonban nagyon is maradandó nyomai négyéves miniszterelnökségének, amelyeknek súlyos következményei a későbbiekben mutatkoztak meg. Ilyen volt a hadsereg vezetésében és tisztikarában, valamint az állami és a közigazgatási apparátus középszintjén bekövetkezett jelentős mértékű személyi változás.
Ezért a hadseregben és a végrehajtó hatalomban a fasiszta törekvésekkel, a szoros német kapcsolatokkal rokonszenvezők jelenléte akkor is erőteljesen hatott, amikor az a kormánypolitika szándékaival már nem, vagy nem teljesen állt összhangban.

Bel és külpolitika az 1930-as évek végén
Darányi Kálmán “haladó-konzervatív kormánya”
Gömbös politikájának öröksége súlyos gondokat okozott az 1936 októberében kinevezett Darányi Kálmán miniszterelnöknek. Azért esett rá a kormányzó választása, mert mérsékelt, minden szélsőségtől távol álló, meglehetősen szürke egyéniség volt, akitől azt várták, hogy a kormánypolitikát és a kormánypártot látványos fordulatok nélkül visszavezeti a hagyományos konzervatív útra. Darányi a maga politikáját „haladó-konzervatív”-nak nevezte, és ennek jegyében megszüntette a Gömbös-féle pártszervezeteket. Tevékenységének ebben a kezdeti szakaszában a Darányi-kormány nem kisantanttal folytatta elődjének intenzív németbarát politikáját sem. Kifejezésre juttatta, mennyire fontos Magyarországnak a jó viszony Angliával és Franciaországgal. Kánya Kálmán külügyminiszter pedig tárgyalásokat kezdett a kisantant országokkal arról, hogy ha azok hozzájárulnak Magyarország fegyverkezési egyenjogúságához, akkor Magyarország hajlandó lesz megnemtámadási egyezményt kötni velük.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás