A Velencei-tavat forgalmas üdülő-és kirándulóhelyek egész láncolata keretezi. Főként közlekedési okoknak tulajdonítható, hogy a legismertebb, legnépszerűbb üdülőhelyek a déli parton vasút és út mentén alakultak ki, az északi part községei pedig inkább kirándulóhelyekként élnek a köztudatban. Az tó északkeleti csúcsa közelében, a domboldalon települt anyaközség és a közvetlenül a tó …
Érdekel a cikk folytatása? »Mártózzon meg a nyárban
Ez a turistacsalogató rendhagyó módon nem egy tájegységre vagy egy településre kívánja felhívni a figyelmet, hanem nyár lévén mintegy csokorba szedve Magyarország négy legnagyobb tavához invitálja a kirándulókat. A Tisza-tó az Alföld és a Tisza-folyó találkozásánál varázslatos környezetben fekszik, felszínét kis szigetek, öblítő csatornák teszik mozgalmassá. Néhány évtizeddel ezelőtt az …
Érdekel a cikk folytatása? »Velencei-tó
A tó területe 24,9 négyzetkilométer, hossza 10,8 km, átlagos szélessége 2,3 km, átlagos mélysége 1,45 m, partvonalának hossza 28,5 km. A víz és az iszap ásványi anyagokban gazdag, oldott sótartalma révén gyógyító hatású. Évi 2050 napfényes órájának köszönheti a„napférny tava” elnevezést. A partokat kellemes, pezsgő életű strandok kísérik. A sekély …
Érdekel a cikk folytatása? »