Kezdőlap / Utazás és szabadidő / Kirándulás / Velencei-tavi üdülő- és kirándulóhelyek

Velencei-tavi üdülő- és kirándulóhelyek

A Velencei-tavat forgalmas üdülő-és kirándulóhelyek egész láncolata keretezi. Főként közlekedési okoknak tulajdonítható, hogy a legismertebb, legnépszerűbb üdülőhelyek a déli parton vasút és út mentén alakultak ki, az északi part községei pedig inkább kirándulóhelyekként élnek a köztudatban. Az tó északkeleti csúcsa közelében, a domboldalon települt anyaközség és a közvetlenül a tó partján kialakult Kis-velence üdülőtelep a tó környékének Budapesthez legközelebb eső idegenforgalmi célpontja, amelyet a nyári idényben egyre többen keresnek fel. Velencéhez csatolták Kápolnásnyéket, Sukorót és Nadapot is.

Agárd

Az anyaközség helyén a római időkben is település volt, itt haladt át a hadiút Savaria (Szombathely) Aquincum között. Község határában római útjelző köveket találunk. A „Velence” szó eredetét illetően megoszlanak a vélemények. Egyes források szerint régi magyar halászkifejezés, mások viszont azt tartják, hogy a székesfehérvári épületeken dolgozó olasz mesteremberek településhelye volt a középkori Velence község. Különösebb műemléki látnivalót az itteni templomok és kastélyok nem jelentenek, a temetőben azonban érdemes megnézni a híres magyar keletkutató, Vámbéry Ármin útitársának, Molla Szandik török szerzetesnek érdekes sírkövét.
A Bence-hegy oldalában Vörösmarty Mihályék egykori szőlőjében van a festői
környezetű Vörösmarty-pince.

Gárdony

A Velence-fürdőtől alig több mint 2 km-re fekvő Gárdony, főként pedig a hozzátartozó Agárd üdülőtelep a Velencei-tó legnagyobb forgalmú, legnépesebb üdülőhelye. Itt legszembetűnőbb a fejlődés, a fürdőnegyed képe, a strandok, éttermek, szórakozóhelyek megtévesztésig a balatoni hangulatot idézik.
A község régi településű, már az Árpád-kori oklevelekben is említik.
Fejlődése az 1930-as években kezdődött el, amikor a velencei-tavi üdülő- és fürdőélet kialakult.
A közeli Agárd-pusztán van a századforduló nagynevű írójának, Gárdonyi Gézának (1863-1922) szülőháza. a község nagy fiának szobrát a 70-es sz. főút mellett kis park közepén láthatjuk.
A vasútállomáson a Délívasút 200 éves fennállásának emlékére egy régi mozdonyt állítottak ki.
Érdekes az üdülőhelyek világában a maga nemében páratlan vonása a gárdonyi és agárdi fürdőéletnek az a „kétlakiság” ami a fürdőhelynek Budapesthez, illetve Székesfehérvárhoz való közelségéből adódik. Több ezer nyaraló rendszeresen bejár üdülőházából a városi munkahelyekre s így a velencei-tavi üdülőélet állandó szoros kapcsolatban áll a fővárossal, illetve a megyeszékhellyel.
Agárdon vitorlás kikötő is működik, jól felszerelt hajóműjellel is rendelkezik.

A „szárazföldi „ kirándulások többnyire a tó északi partja mögött magasodó
Velencei-hegység felé irányulnak:

Nadap

Látogatott turisztikai kiinduló állomás. .Könnyen megközelíthetetlen innen a
Velencei-hegység keleti részének látnivalói.
Fő nevezetessége Nadap környékének az úgynevezett, „szintezési ősjegy”, egy vasráccsal körülvett feliratos kőobeliszk, amelyet a régi megállapodott, gyakorlatilag változatlan magasságú őshegység egyik pontján helyeztek el. A hazai geodéziai mérések alap pontja ez az obeliszk.
1760 körül épített templomban keresztelték Vörösmarty Mihályt 1800-ban, 1904-ben a templomot neogót stílusban átalakították.
Közelben van a megyei művészek alkotóháza.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Miként vált a Lillafüredi kisvasút Miskolc egyik turisztikai látványosságává

1924 májusában korlátoltan, de megindult a személyforgalom szállítása a Lillafüredi kisvasút által. Ennek a fellendülését …

Hozzászólás