Grögörszág nevezetességei – Rodosz

Ez a kis sziget Görögországhoz tartozik. Területe 1400 négyzetkilométer. Sokan nem is gondolnák, hogy ez a sziget hányszor került más ország kezébe az idők során.
Kezdetben Főníciához tartozott. Ők alapították az első városokat. Az tan ie. 1000 környékén a görögök megszerezték tőlük. A sziget varosai ekkor létrehoztak egy szövetséget, a hexapoliszt. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy gyorsan fejlődtek. Annyira, hogy már gyarmatokat is szereztek. Létre hoztak egy új varost is a sziget észak keleti részén, ami a Rodosz nevet kapta. Ezek után jött Nagy Sándor, aki el is foglalta a területet. Az ö halála után Rodosz függetlenítette magát. Voltak újabb próbálkozások, az elfoglalására, de egyik sem járt sikerrel. Szép lassan Rodosz kereskedelmi, és tengeri nagyhatalommá vált. Törvényeit még a romai birodalom is elismerte. Ie. 220-ban egy földrengés lerombolta Rodosz varosának falait.
A sziget névleges függetlensége Diocletianus császár idejéig tartott. Ekkor provinciai központ lett belőle. Később a bizánci birodalomhoz tartozott, majd a XIV. század elején elfoglaltak a kereszteslovagok. 1522-ben aztán a törökök kiűzték a lovagokat, és ettől kezdve az övék volt a sziget. Egészen 1912-ig, amikor is ólászországhoz került. Majd a II. Világháború alatt a szövetségesek elfoglaltak, és 1947-ben gorögországnak ítélték oda.
A Rengeteg magpróbáltatás, és hódítás sem tette tönkre a szigetet. Ma is gyönyörű, és nyugodt hely. Látnivalói közül a leghíresebb maga Rodosz városa, ahol érdemes megtekinteni a Nagymesteri palotát. Ugyancsak itt volt a Rodoszi kolosszus, ami azonban nem maradt fenn az utókor számára.
Aki szeret sétálgatni, és túrázni, az szánjon egy-két délutánt a sziget felfedezésére. Nem fogja megbánni.