Kezdőlap / Otthon és család / Baba - mama / Gyermekünk és a szocializáció

Gyermekünk és a szocializáció

Mikor kezdődik a szocializáció?
A csecsemők nem születetten társas lények. Életük kezdetén teljesen én-központúak: ők alkotják világuk középpontját, s minden egyebet saját lényük kiterjesztésének tekintenek.
A szülőkkel való adok-kapok viszony tapasztalatai alapján s a kölcsönös szeretet és bizalom felismerése révén a gyermek kilép e körből, és felébred az érdeklődése mások iránt. Így kezdődik azoknak a szociális viselkedésformáknak az elsajátítása, amelyek lehelővé teszik a gyermek számára, hogy beilleszkedjék a környező világba.
Az újszülötteket saját sírásuk tanítja meg a társas viselkedés első leckéjére: a sírás a szülők megjelenése révén jó közértezel és biztonságot teremt.
Két hónapos korukra a csecsemők arra is rájönnek, hogy mosolygással és gőgicséléssel magukra vonhatják, illetve megtarthatják mások figyelmét.
Ahogy múlnak a hetek, a kisbabák sorra megtanulják az egyéb jelzéseket, például a hangokat, kézmozdulatokat és arckifejezéseket is. Három és hat hónapos kor között már határozottan vonzódnak a szüleiken kívül más személyekhez is.
A kisgyermekek valamikor életük második évében kezdenek érdeklődni a hasonló korú társak iránt. Az első, néhány hétig vagy néhány hónapig tartó szakaszban a másik gyermek mellett játszanak. Aztán elérkezik a nap, amikor elkezdenek együtt játszani.
Az osztozkodást és az együttműködést nem könnyű megérteni és megszokni. Még a 3 éves kisgyermek is főleg az „én” és az „enyém” gondolatával van elfoglalva, így az első társas játékokat gyakran kíséri veszekedés és sírás.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Elsősegély szúnyogcsípés után, gyermekeknek

Egy közönséges szúnyogcsípés is megijesztheti a szülőket, főként, ha kisbabájukat érinti. Bár a csípéseket nem …

Hozzászólás