LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A színház Győr belvárosában található, az első kőszínházat 1789-ben építették fel, a mai Radó –szigeten, 1811-ben megalakul az első magyar színtársulat. Az új színházat „csak” 1973-ban kezdték el építeni és ’78. november másodikán avatták fel.
A XVIII. század közepétől, a XIX. század elején Magyarországon még többségben német nyelvű lakosság volt túlsúlyban, ez a város is ide tartozott. Az egyházi iskoláknak csak érintőleges szerepük volt, itt az iskolai színjátszás kedvezőnek mutatkozott, ez a polgári színjátszásra negatív tényezőként hatott. A magyar drámairodalom még csak kezdetleges állapotban volt, előkép pedig nem volt. Ezzel szemben a németeknek volt kitől tanulniuk, bőséges szellemi, erkölcsi és anyagi támogatással rendelkeztek, így társadalmi köreikben virágzott a színművészet. Az első színjátszási emlékeket egyébként a jezsuiták iskolájában találjuk, első előadásuk 1640-re tehető, a darab egy iskoladráma volt, de a jezsuitáknál ezután folyamatosan voltak előadások, nyelvük latin volt. Helye a Fehér bárány fogadó nagyterme, de a rend feloszlatása után a kollégium ebédlőjét alakították át színházzá. 1768-tól már állandó fából készült színházban játszanak, egészen 1798-ig, amikor is Reinpacher József kőszínházat épít a Győr szigetre. Ez az épület adott helyet a német és a magyar színészeknek 130 éven keresztül , az épületet 1927-ben bontották le. Napóleon idejében a német színház francia nyelvű plakátokat nyomtatott, a színművek zömében voltak látványosak és romantikusak egyaránt. Ezekekkel a magyar színjátszás még nem tudta felvenni a versenyt.
Az első magyar színtársulat 1811-ben alakult meg, társaságuk toborzott színészekből állt össze. Kuntz Kristóf igazgatóval megegyezés született, így néhány magyar előadás is színpadra került, majd 1818. végéig Balogh István társulata 46. előadást tartott, Kilényi Dávid és teátruma pedig ’20 tavaszán ér ide, ekkor itt volt Déryné Széppataki Róza is.
Az új színház felépítéséről a Győr-Sopron megyei Politikai Bizottság határozott 1964-ben, befogadóképességét 600-700 főben határozták meg. A színpadtechnika mára multifunkcionális, a kábeltető lehetővé tette az előfüggöny elhelyezését, a zsinórpadlás díszlete pedig flexibilitást kapott. A zenekari ároknál kétszeres süllyesztő berendezést és négy kiegyenlítő pódiumot találunk, mely a főszínpad szerves részévé vált. A fővárosi színházak után, a Győri Nemzeti Színház az egyik leglátogatottabb, a kultúra szerves részévé vált.
