Kezdőlap / Társadalom / Ha drágább lesz, kevesebb fogy majd?

Ha drágább lesz, kevesebb fogy majd?

Elfogadta a parlament a népegészségügyi termékdíjról szóló törvényjavaslatot, külön adót vetnek ki az egészségtelen, azaz kalóriadús, telített zsírokban és szénhidrátokban gazdag élelmiszerekre.
Arról, hogy mely termékek kerülnek fel a népegészségügyi terméklistára, még nincsenek pontos információk, de szinte bizonyos, hogy rajta lesznek a chipsek, a kólák, a cukrozott üdítő- és energiaitalok, s a csokoládénál is magasabb cukortartalmú nassolni valók.
A népiesen hamburgeradónak nevezett, s a Semmelweis-terv részének számító népegészségügyi termékdíj viszont a hírek szerint nem vonatkozik majd a gyorséttermi kajákra – úgy tűnik, a hamburgert és a sült krumplit az érdekvédőiknek sikerült „kilobbizni” a listáról. Azokért a termékekért viszont, amelyek rákerülnek, többet kell majd fizetni.
A termékadóból befolyt pénzt pedig – amely az előzetes becslések szerint már a bevezetését követően is több milliárd forint lehet – népegészségügyi célokra fordítják.
Arról, hogy a termékadó bevezetése milyen eredménnyel jár, hasznos lesz-e, s hogy a termék előállítók számára jár-e, s milyen kedvezőtlen következményekkel, kemény vita folyik, s több cég a vészharangot is megkondította, mondván, az újabb adó túl nagy terhet jelent az érintett ágazatoknak termelő üzemeknek. Munkahelyek megszüntetésére, sőt, bezárásra is kényszerülhetnek. A kereskedők egy része viszont attól tart, hogy erősödni fog az elsősorban
Ausztriába és Szlovákiába irányuló bevásárló turizmus.
A javaslat előterjesztői ezzel szemben azzal érvelnek, hogy egészségtelen termékek adójának kivetésére a népesség romló egészségi állapota és az egészségtele táplálkozási szokások terjedés miatt lenne szükség. Mindkettő ugyanis nemcsak a felnőtt korosztályra, hanem a gyerekekre is jellemző. Megdöbbentő, hogy minden negyedik gyerek túlsúlyos, elhízott, sok köztük a cukorbeteg, s számosan küzdenek szív- és érrendszeri problémákkal küzdő. Sokuknak rosszak a fogaik, krónikus vashiányuk van, teljesítményzavarokkal küzdenek, gyenge az izom- és immunrendszerük. Figyelemre méltó az is, hogy egy átlagos magyar fogyasztó hetente másfél kilogramm cukrot eszik meg a különféle ételekkel, s az étkezések során a megengedettnél jóval több só és zsiradék kerül a szervezetébe.
Mindezért persze nem lehet kizárólag a terméklistára várhatóan felkerülő élelmiszereket, üdítőket bűnbaknak kikiáltani, de azon, hogy a tízórai helyett elropogtatott chipsnek, a tej helyett felhörpintett cukros kólának része van a népegészségügyi problémák kialakulásában, a termékdíj leghangosabb ellenzői sem vitatkoznak. Azt persze senki nem állítja, hogy egy-egy pohár kóla, vagy némi chips „halálos veszélyt” jelent a fogyasztójára, ha valaki ugyanis különben egészségtudatosan táplálkozik, annyi még „belefér”.
De az kétségtelenül hasznos volna, ha az új adó miatt tudatosabban válogatnánk meg, mi kerüljön a bevásárlókosarunkba.
Annak pedig, ha a „hamburgeradót” valóban a népegészségügy céljaira fordítják majd vissza, s több jut az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek, valamint a sportolási lehetőségek bővítésére, a közétkeztetés, az iskolai menzák kínálatának javítására, s mindez pedig a nem dohányzók védelméről szóló törvény kedvező hatásával is kiegészül, nem marad el az eredménye.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Kína társadalma

A kínai népben, egy magát a világ közepének tekintő nemzet büszkesége keveredik egy szegény ország …

Hozzászólás