LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az asztrológiában a csillagjegyeken túl értelmezzük a bolygókat az úgynevezett házakban elfoglalt helyzetük alapján is. A házrendszereket –merthogy többféle megközelítés létezik két alapvető csoportba oszthatjuk. A korai házrendszerek négy fő részre, kvadránsokra osztják a horoszkópot. Ezek rendszerek a Regiomontus, a Porphyrius és a Négy tengelypont rendszer. Ezeket a házrendszereket nagyrészt az 1600-as évek előtt dolgozták ki. A horoszkópok pontosabb értelmezhetősége miatt. Addig a bolygókat csak a csillagképekben elfoglalt helyzetük alapján értelmezték és a legtöbbször a személyiségről adtak jellemzést.
A változást az 1610-ben Galilei által felfedezett Jupiter megismerése hozta. A különbség a naprendszer belső bolygóihoz képest (Hold, Merkúr, Vénusz, Mars) az, hogy amíg a belső bolygók viszonylag gyorsan változtatják a helyüket, a külső bolygók (Jupiter, Uránusz, Neptun, Plútó) hónapokat, vagy akár éveket is eltöltenek egy jegyben. Ráadásul ezek a „külső” bolygók néha visszafelé is mozogni látszanak (retrográd mozgás) a Föld elnyújtott Nap körüli pályája és az egymáshoz viszonyított nagy távolság miatt.
Ezt felismerve elkezdtek újabb értelmezési lehetőséget keresni. A kor asztrológusai megalkották a házrendszereket, melyekkel a csillagképekhez hasonlóan, de nem azokhoz kötődően 12 részre osztották a horoszkópot. Ezek a házrendszerek a Placidus, a Campunus, a Koch, a Vehlow rendszer.
A 12 részre osztott házrendszerek alapján készített horoszkópok már nem csak a személyiség jellemzésére használhatóak, hanem képet adnak arról is, hogy az egyén hogyan viselkedik az egyes életterületeken, illetve ezek közül melyek azok, amelyek sorsfordítóak lesznek/lehetnek
Ezen különbségek megértéséhez vissza kell kanyarodnunk az előbb említett külső vagy „lassú” bolygókhoz. Mivel az asztrológia alapvetően úgy működik, hogy a hasonló időpontban született emberek jellemében alapján közös pontokat keresnek/találnak. (és nem fordítva, mint ezt sokan hiszik!) Így a nagyon hosszú ideg egy jegyben lévő bolygóknál annyi ember jellemében már nem lehetett jellemző vonulatokat felfedni. Annál inkább a sorsukban!
Nézzünk erre egy példát, azoknak akik a Francia forradalom idején éltek az Uránusz a vízöntő jegyében áll a születési horoszkópjában. Ez a bolygóállás újítást, a régi korlátok eltörlését a Szabadságot jelentette. Viszont nyilván ez az egyén számára más –és más életterületen jelent meg. Voltak akik elvesztették a munkájukat a párhuzamosan folyó ipari forradalom kapcsán, hiszen gépek vették át munkáját, voltak akik felszabadultak az elnyomás alól, így élve meg a Szabadságot. Ugyan annak a dolognak más-más aspektusai mégis mindegyiküknek megjelent életében.
A felsorolásból egy házrendszer még kimarad, ez az úgynevezett Egyenlő házak rendszere amelyet Ptolemaios dolgozott ki és már időszámításunk előtt is használták. Mivel azonban a modern felfogás kifejezetten a külső bolygók értelmezéséhez használja a házrendszert, ez nem is elterjedt napjainkban.
A mai asztrológusok nagy része a Placidus által megalkotott házrendszert használja (körülbelül a 80% uk). Placidus de Titis, a házrendszer megalkotója a Ptoleamios-i egyenlő házak rendszerére alapozva fejlesztette ki. A rendszer az aszcendens (felkelő pont) illetve Medium Coeli (az égbolt közepe) megállapításával négy részre bontja az ég „képét” és a köztes részeket harmadolja egy elég bonyolult rendszer alapján. Ez a rendszer a sarkkörökhöz közeledve gyakorlatilag használhatatlanná válik. Ezek alapján persze felmerülhet a kérdés, miért használja mégis ennyi asztrológus. A válasz egyszerű, akik használják olyan területeken élnek ahol jól használható rendszer; jól kidolgozott; a nyugati embernek értelmezhető szimbolikával rendelkezik, és ezáltal jól értelmezhető.
Összefoglalva a házrendszerek hasznos területe az asztrológiának és jól használható prognosztizálásra is bizonyos kereteken belül. Viszont azt soha nem szabad elfelejteni, hogy a születési képletet/horoszkópot csak a mag komplexitásában szabad értelmezni, mert egy-egy részletét kiragadva hamis képet ad, vagy egyenesen értelmezhetetlenné válik.
