Ahogyan a házasságkötés az egyén életének legfontosabb eseményei közé tartozik, úgy a válás is, csak éppen negatív előjellel. Semmi sem bizonyítja azonban, hogy a válásnak feltétlenül károsan kell hatnia az egyénre. Előfordulnak kulturált, valóban közös megegyezésen alapuló válások, amelyek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Lehet, hogy csak a felkészületlenség az oka a válás lelki sérülést okozó hatásának. Ma még a házasságra való megfelelő felkészülésről sem gondoskodnak intézményesen, s méginkább áll ez a válásra. Úgy tűnik, sem az egyén, sem a társadalom nem számol előre ezzel a lehetőséggel.
Szerencsére a válás okozta lelki károsodás általában kiheverhető, s minél fiatalabb, egészségesebb valaki lelkileg, annál könnyebben. Végleges elmagányosodásra ritkán kerül sor, hazánkban az elváltak többsége előbb-utóbb képes újabb, tartós kapcsolatot kialakítani, illetve új házasságot kötni. (A férfiak és a fiatalok gyorsabban házasodnak újra, mint a nők és az idősebbek.) Az újraházasodás ténye azonban önmagában még nem bizonyítéka a lelki kiegyensúlyozódásnak; gyakran csak menekülés a magányosság vagy egyéb problémák elől – éppúgy mint az első házasságok jelentős része. Az újabb párválasztásnál gyakran sajátos ismétlődési hajlam figyelhető meg: az egyén — mintha „beprogramozták” volna — az előzőhöz hasonló társat választ, illetve elköveti ugyanazokat a hibákat, mint korábban. A kudarc tanulságait tehát nem mindenki tudja levonni, illetve felhasználni. Nem tudjuk pontosan, hogy a második házasság milyen arányban jobb, mint az első; mindenesetre csak az esetek kb. egyharmadában kerül sor újabb válásra.
A válások társadalmi következményei sokrétűek és ma még kevéssé tisztázottak. Annyi bizonyos, hogy a válás, mint tömegjelenség, a társadalomra nézve is kedvezőtlen, éspedig több szempontból. Mindenekelőtt kedvezőtlenül befolyásolja a család gyermeknevelési-szocializációs funkcióját, amely a társadalom számára alapvetően fontos. A házastársi viszony zavara és a válás jelentős mértékben csökkenti a gyermekvállalási kedvet, súlyos torzulásokat okozhat a gyermekek személyiségfejlődésében, s ezek ellensúlyozása, illetve rendezése nehéz feladatot ró a társadalomra. De ugyanígy a házastársakra gyakorolt negatív hatás is lecsapódik társadalmi szinten, hiszen minden jel arra mutat, hogy ez az egyik fő veszélyeztetője a lakosság lelki egészségének, melynek intézményes védelmére egészségügyi intézményrendszerünk ma még nincs kellően felkészülve.
Címkékféltékenység férfi házasság hűség Kapcsolatok megértés nő szerelem szeretet tolerANCIA türelem válás
Ezt mindenképpen olvasd el!
Ne hagyd el magad!
Ma a házasságok jelentős része – sajnos – válással végződik. Túl az erkölcsi, érzelmi és …