Kezdőlap / Művészet és kuktúra / Film / Hogyan írjunk forgatókönyvet?

Hogyan írjunk forgatókönyvet?

A forgatókönyvírásra alapvetően két bevált módszer létezik, az egyik az Európai módszer, mely főleg független, általában az állam által finanszírozott filmek esetében lehet jellemző. A másik pedig a hollywoodi iskola, mely egy precízebb, ütemtervre kihegyezett, profit alapú gépezet alappillére.
Bár a Truffaut szerzői elmélete (melynek lényege, hogy a filmet a rendező uralja, így a forgatókönyv megírása is az ő feladata) óta, művészeti szempontból megbecsültebb az Európai forma, most mégis a tengeren túli testvérével foglalkozunk, éppen annak hideg, gépiesített definiálhatósága miatt.
Első lépésben – természetesen a történet megírása után – érdemes egy (nagyjátékfilm esetében) maximum 10 oldalnak megfelelő vázlatot írni, ami tartalmazza a film főbb karaktereinek rövid jellemzését, a dramaturgiai kulcsmozzanatokat és lehetőleg ízelítőt a film hangulatából. Ezt szinopszisnak nevezzük, és amennyiben már azon a szinten járunk, hogy befektetőt keresünk tervünkhöz, csak ennek elolvasása után lesznek hajlandóak belenézni az elkészült forgatókönyvbe. 
Mielőtt nekiállnánk az írásnak, fontos tisztáznunk néhány technikai dolgot. A forgatókönyveket is két kategóriára osztják, létezik a technikai és az irodalmi könyv. Előbb természetesen az utóbbi készül el, melynek a lényege, hogy a felvázolja a történetet, a párbeszédekkel együtt, bemutatva annak minden képi elemét, ami nem befolyásolja a film formanyelvét. Ugyanis szigorúan tilos olyan utasítások papírra vetése, amik befolyásolják a rendező munkáját, vagy akár az operatőrét. 
Mit lehet akkor mégis leírni? Azt amit a vásznon fogunk látni és hallani, de úgy, mintha színpadra dolgoznánk, csak több helyszínnel és szereplővel. Ezt egyetemen úgy tanítják, hogy a forgatókönyv célja: látni, és láttatni. És pontosan ez a feladat, magunk elé képzelni az adott jelenetsort, és a fejünkben lévő képeket és dialógusokat ábrázolni, de semmi többet. Például olyan mondat elképzelhetetlen, hogy: Sétált és közben arra gondolt. Azt mi nem tudhatjuk, hiszen a néző is csak azt fogja látni, hogy sétál.
A technikai forgatókönyv lényege, pedig, a jelentek beállítása, a kompozíció, a díszlet, a világítás és a kamera, elhelyezése a történetünkben. Ez általában a rendező, az operatőr és néhanapján a vágó bevonásával történik, ugyanis, az ilyenfajta megtervezettség csökkenti a produkció költségeit és az pedig elsődleges szempont.
Már majdnem készen állunk, hogy leírjuk első gondolatainkat, de kérdés, hogy ezt milyen formában tegyük. A bevett szokás pedig az, hogy 12-es méretű Courier betűtípussal dolgoznak az írók, mert ha pontosan betartják a szabályokat (a formanyelvi instrukciók mellőzése), akkor képesek arra, hogy egy oldalnyi szöveg, egy percnek feleljen meg a kész filmben. Ezt általában nem úgy nézzük, hogy a negyedik oldal összesen 1 perc 13 másodperc, hanem, jelenetekre lebontva. Tehát, az első 15 oldal, nagyjából 15 percnek felel meg a filmidőben.
Minden helyszínt jelölni kell, térbeliség és napszak szemszögéből, tehát, ha a parkban van, akkor az előjegyzés: Kamera, nappal, külső, park. Ha ezt lelkiismeretesen jelöljük, akkor a kész könyv esetében rendkívül világos lesz a cselekmény menet, ami azért fontos, mert a producerek pár óránál többet nem szánnak a leírtak átvizsgálására. A párbeszédek elkülönítése épp ezért úgy történik, hogy a karakter nevét csupa nagybetűvel középre zárjuk és alá írjuk a szereplő mondatait. Ez egy hosszabb párbeszéd esetében, fárasztó munka lehet, de manapság léteznek különböző forgatókönyvíró programok, melyek segítenek az ilyen formalitások betartásában, persze kezelni csak az tudja, aki érti a fent leírtakat és ezzel a gondolkodással tudja szemlélni a megjelenítendő szöveget.
Aki pedig kifejezetten rendezői célokra alapozná meg a fejében kavargó történeteket, az se szégyelljen hollywoodi módszerek szerint alkotni, mert egy kezdő alkotó esetében mindig nagyobb az anyagi kockázat a befektetői oldalról, ami csökkenthető, a jól látható ütemtervvel. Illetve saját részről sem ártalmas, ha nem hagyjuk, hogy az ötleteink elragadjanak és a jónak tartott alapkoncepcióból valami teljesen mást formáljanak, ami szintén lehet jó, de ennek eldöntése a forgatókönyvírás után már nem az alkotó feladata.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Vágta

Vágta című színes amerikai családi dráma 1983-ban készült. A film eredeti címe Phar Lap. A …

1 hozzászólás

  1. Nagyon jó összefoglalás. Köszönöm, hogy olvashattam.

Hozzászólás