A forgatókönyvírásra alapvetően két bevált módszer létezik, az egyik az Európai módszer, mely főleg független, általában az állam által finanszírozott filmek esetében lehet jellemző. A másik pedig a hollywoodi iskola, mely egy precízebb, ütemtervre kihegyezett, profit alapú gépezet alappillére.
Bár a Truffaut szerzői elmélete (melynek lényege, hogy a filmet a rendező uralja, így a forgatókönyv megírása is az ő feladata) óta, művészeti szempontból megbecsültebb az Európai forma, most mégis a tengeren túli testvérével foglalkozunk, éppen annak hideg, gépiesített definiálhatósága miatt.
Első lépésben – természetesen a történet megírása után – érdemes egy (nagyjátékfilm esetében) maximum 10 oldalnak megfelelő vázlatot írni, ami tartalmazza a film főbb karaktereinek rövid jellemzését, a dramaturgiai kulcsmozzanatokat és lehetőleg ízelítőt a film hangulatából. Ezt szinopszisnak nevezzük, és amennyiben már azon a szinten járunk, hogy befektetőt keresünk tervünkhöz, csak ennek elolvasása után lesznek hajlandóak belenézni az elkészült forgatókönyvbe.
Mielőtt nekiállnánk az írásnak, fontos tisztáznunk néhány technikai dolgot. A forgatókönyveket is két kategóriára osztják, létezik a technikai és az irodalmi könyv. Előbb természetesen az utóbbi készül el, melynek a lényege, hogy a felvázolja a történetet, a párbeszédekkel együtt, bemutatva annak minden képi elemét, ami nem befolyásolja a film formanyelvét. Ugyanis szigorúan tilos olyan utasítások papírra vetése, amik befolyásolják a rendező munkáját, vagy akár az operatőrét.
Mit lehet akkor mégis leírni? Azt amit a vásznon fogunk látni és hallani, de úgy, mintha színpadra dolgoznánk, csak több helyszínnel és szereplővel. Ezt egyetemen úgy tanítják, hogy a forgatókönyv célja: látni, és láttatni. És pontosan ez a feladat, magunk elé képzelni az adott jelenetsort, és a fejünkben lévő képeket és dialógusokat ábrázolni, de semmi többet. Például olyan mondat elképzelhetetlen, hogy: Sétált és közben arra gondolt. Azt mi nem tudhatjuk, hiszen a néző is csak azt fogja látni, hogy sétál.
A technikai forgatókönyv lényege, pedig, a jelentek beállítása, a kompozíció, a díszlet, a világítás és a kamera, elhelyezése a történetünkben. Ez általában a rendező, az operatőr és néhanapján a vágó bevonásával történik, ugyanis, az ilyenfajta megtervezettség csökkenti a produkció költségeit és az pedig elsődleges szempont.
Már majdnem készen állunk, hogy leírjuk első gondolatainkat, de kérdés, hogy ezt milyen formában tegyük. A bevett szokás pedig az, hogy 12-es méretű Courier betűtípussal dolgoznak az írók, mert ha pontosan betartják a szabályokat (a formanyelvi instrukciók mellőzése), akkor képesek arra, hogy egy oldalnyi szöveg, egy percnek feleljen meg a kész filmben. Ezt általában nem úgy nézzük, hogy a negyedik oldal összesen 1 perc 13 másodperc, hanem, jelenetekre lebontva. Tehát, az első 15 oldal, nagyjából 15 percnek felel meg a filmidőben.
Minden helyszínt jelölni kell, térbeliség és napszak szemszögéből, tehát, ha a parkban van, akkor az előjegyzés: Kamera, nappal, külső, park. Ha ezt lelkiismeretesen jelöljük, akkor a kész könyv esetében rendkívül világos lesz a cselekmény menet, ami azért fontos, mert a producerek pár óránál többet nem szánnak a leírtak átvizsgálására. A párbeszédek elkülönítése épp ezért úgy történik, hogy a karakter nevét csupa nagybetűvel középre zárjuk és alá írjuk a szereplő mondatait. Ez egy hosszabb párbeszéd esetében, fárasztó munka lehet, de manapság léteznek különböző forgatókönyvíró programok, melyek segítenek az ilyen formalitások betartásában, persze kezelni csak az tudja, aki érti a fent leírtakat és ezzel a gondolkodással tudja szemlélni a megjelenítendő szöveget.
Aki pedig kifejezetten rendezői célokra alapozná meg a fejében kavargó történeteket, az se szégyelljen hollywoodi módszerek szerint alkotni, mert egy kezdő alkotó esetében mindig nagyobb az anyagi kockázat a befektetői oldalról, ami csökkenthető, a jól látható ütemtervvel. Illetve saját részről sem ártalmas, ha nem hagyjuk, hogy az ötleteink elragadjanak és a jónak tartott alapkoncepcióból valami teljesen mást formáljanak, ami szintén lehet jó, de ennek eldöntése a forgatókönyvírás után már nem az alkotó feladata.
Címkékdialógus európa Forgatókönyv hollywood irodalmi karakterek szinopszis technikai
Ezt mindenképpen olvasd el!
Drágán add az életed (Die Hard)
John McClane házassága romokban hever. John egy kemény, önfejű nyomozó, akit csak a munka érdekel. …
Nagyon jó összefoglalás. Köszönöm, hogy olvashattam.