LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az állampolgári szabadságjogok az egész Horthy-korszakban korlátozottan érvényesültek. Az választásokat 1922-1935 között szűkített körű választójog alapján és az ország legnagyobb részében nyílt szavazással bonyolították le. A nyílt szavazás azt jelentette, hogy a választópolgár élő szóval a szavazatszedő bizottság elnökének tudomására hozta, kire adja voksát, majd a nevét beírták a támogatott képviselő listájára. A fővárosban, nagyobb városokban, néhány ipar- és bányavidéken a szavazás titkosan zajlott. Csak 1939-ben került sor mindenütt ismét titkos szavazásra. A korszak egészét tekintve a felnőtt lakosság kb. 50-60%-ának volt választójoga. Az egyesülési és gyülekezési szabadság szűk korlátok között érvényesült. A zárt helyen tartott politikai gyűlésekre is előzetes rendőri engedélyt kellett kérni. A sajtószabadságot korlátozta, hogy bármiféle rendszeresen megjelenő lap kiadásához miniszterelnökségi engedélyre volt szükség. A belügyminiszter rendelkezett a lapok betiltásának, elkobzásának jogával, megvonhatta tőlük az utcai árusítás lehetőségét. Ennek ellenére a 20-as évek magyar sajtója igen sokszínű volt, s az ellenzéki lapokban lehetőség volt a kormány bírálatára is.
Ellenzéki pártok
Az ellenforradalmi rendszer politikájával szemben álló álláspontot vallottak a liberális és a demokrata polgári pártok, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja.
A magyar polgárság politikai mozgalmát két ellenzéki párt alkotta. A Rassay Károly ügyvéd vezette Nemzeti Szabadelvű Párt főleg Budapesten, Debrecenben és Szegeden talált támogatókra a módosabb polgári és értelmiségi rétegekben. Vázsonyi Vilmos ügyvéd Nemzeti Demokrata Pártját főként az asszimilálódott zsidó kispolgárság és értelmiség pártfogolta. A két párt célkitűzése a demokratikus átalakulás megvalósítása volt. Határozottan szembeszegültek a diktatórikus jelenségekkel. Azt az álláspontot képviselték, hogy a területi revíziót békés úton kell és lehet megvalósítani. Ennek feltétele a demokratikus közélet megteremtése. Úgy vélték, hogy egy demokratikus, liberális Magyarországot kedvezőbben ítélnek meg a nyugati hatalmak, mint egy konzervatív tekintélyuralmi rendszert.
