LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Ha a Kossuth téri mészárlásról azt mondták, hogy 1956 legsötétebb rejtélye, a Köztársaság térről csak azt lehet mondani: ez még sokkal mocskosabb epizód volt, de szerencsére annyian kutakodtak utána, hogy immár könnyű tisztábban látni e nap történéseit illetőleg, főleg, ha azok beilleszkednek egy logikai sorba…
Itt is kezdjük dióhéjban az eseménnyel magával: 1956. október harmincadikán délelőtt felkelők ostromolni kezdik a budapesti pártbizottság Köztársaság téri épületét. Kézifegyverekkel nem boldogulnak a védőkkel szemben, de dél körül érkezik néhány tank, amelyek módszeresen rommá lövik a pártházat. Ezután már könnyű az ostrom. A védők, akik életben maradtak, megadták magukat. És érthetetlen módon a téren a fegyvert letett védőket meglincselik. Még jól jár, akit „csak” sok-sok lövéssel ölnek meg. Van, akit fára akasztanak, és holttestét meggyalázzák. Az ostromnak a felkelés története során először neves és magas rangú áldozatai is vannak. Mező Imre, a pártbizottság másodtitkára, és néhány honvéd főtiszt. A nyugati sajtó fotósai jelen vannak a lincselésnél, a következő napokban az erről készült borzalmas felvételekkel van tele egy sor mértékadó újság. Hruscsov e képekre hivatkozva győzi meg varsói szerződésbeli szövetségeseit, valamint Kína, de még Jugoszlávia vezetőit is arról, hogy „Budapesten fehérterror van, gyilkolják a kommunistákat”. A pártház ostroma szolgál ürügyül a november negyedikei szovjet támadáshoz. És a forradalom nyugati, értelmiségi hívei is sokan megrendülnek: hát ilyen egy tiszta forradalom?
E tényekben mindenki egyetért. De rengeteg a részletek megítélésbeli eltérés, és legalább ennyi a kétely és kérdőjel e nappal kapcsolatban.
