LifePress Életmód magazin Ezeket is nézd:
Napjainkban egyre többet hallani a különadókról. Mint például hitelintézetek különadója, energiaellátók különadója, de a legnagyobb vitát a magánszemélyek különadója váltotta ki.
Ez a rövid cikk abban segít, hogy ne csak a könyvelők legyenek tisztában, hogy milyen különadók és meddig vannak érvényben.
Az ágazati különadókat a 2010. évi XCIV. törvény szabályozza. A bolti kereskedelmi,- távközlési tevékenységet folytató szolgáltatókat valamint az energiaellátókat terheli. A bolti kiskereskedelmi és távközlési tevékenységet folytatók 500 millió ft.-ig adómentesek. Az 500 millió ft.-ot meghaladó nettó árbevételük után sávosan progresszív adófizetési kötelezettségük keletkezik. Az energiaellátók esetében annyi a különbség hogy esetükben az adó nem sávosan progresszív.
Az ágazati különadókat elméletileg 2013. január 1-ig vetették ki, mivel a gazdasági válság egyik megoldását keresték benne, de hogy gyakorlatilag meddig fog maradni az még kérdéses.
Az energiaellátókat ágazati különadó és e mellett jövedelemadó is terheli, ez az úgynevezett Robin Hood adó. (2008. évi LXVII. Törvény) Az energiaellátóknak a nyereségük után 8 %-os adót kell fizetniük.
Korábban érvényben volt a 4 %-os különadó mely a magánszemélyeket és a vállalkozásokat egyaránt terhelte. ( 2006: LIX. Tv.) Ez 2010. január 1-ével szűnt meg.
A havi pénztáradót az Alkotmánybíróság semmisítette meg.
A hitelintézeti járadék jelenleg is él. A hitelintézetek e mellett különadót is kötelesek fizetni. (2006: LIX. Tv. ) Ezzel kapcsolatban komoly veszélyt jelenthet az, hogy a bankok áthárítják-e az ügyfeleikre a rájuk rótt terhek egy részét vagy akár egészét.
A magánszemélyek 98 %-os különadóját a végkielégítésekre vetették ki. Az általános határ 3,5 millió ft., az állami vezetők esetében 2 millió ft. Az első variáció szerint 5 évre visszamenőleges hatállyal vetették volna ki, de ezt az Alkotmánybíróság megsemmisítette.
