LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A köznyelvben hullócsillagnak nevezett meteorok valójában fényt sugárzó anyag által okozott egyenes vonalak az égbolton, amelyeket üstökösöktől vagy kisbolygóktól származó, és a Föld légkörébe jutó, gyakran egész kicsiny, porszerű törmelékdarabok, meteoroidok okoznak. Naponta kb. 1 millió látható meteor tűnik fel. Ha a meteor nem pusztul el teljesen a légkörben, a maradványa lehullik a földre, és ezt meteoritnak nevezzük. Ha a meteorit igen nagy, a becsapódásakor kráter keletkezik. A látható meteorok legtöbbször olyan porszerű meteoroidból keletkeznek, amelyek az üstökös mag szétbomló felszínéből származnak. Amikor egy üstökös a Nap közelébe kerül, felszíne felmelegszik, és közvetlenül alatta lévő hó gázzá szublimál. Ez a gáz elszökik, és feltöri a laza szerkezetű, poros mag felszínét, és apró porszemeket fúj el az üstököstől. Ezeknek a porból álló meteoroidoknak a sebessége kicsit eltér az anyaüstökös sebességétől. Emiatt a pályájuk is kissé eltér az üstökösétől, és idővel egy részecskeraj alakul ki az üstökös eredeti pályája körül. Ezt a rajt újabb és újabb meteoroidok bővítik, valahányszor az üstökös elhalad a Nap közelében. A Naprendszer belseje tele van ilyen rajokkal. Sűrű rajok akkor képződnek, ha nagy üstökösök jutnak közel a Naphoz. Viszonylag kevés meteoroidból álló rajok a kisebb és távolabbi üstökösökből jönnek létre. Mivel a Föld a Nap körül kering, folyamatosan halad át ilyen rajokon, és össze is ütközik a raj egyik-másik meteoroidjával. Az év meghatározott időpontjában megjelenő látható meteorrajokat el szokták nevezni, pl. Leonidák.
A Föld légkörébe becsapódó, Földön kívüli testek teljesen elpusztulnak a hullócsillag jelenség folyamán. Ha a becsapódó test tömege mintegy 30 kg és 100 000 tonna közé esik, akkor a légkörbe való belépése során csak a felszíni rétegeit veszíti el, és a légkör lelassítja a zuhanást, míg az le nem csökken az úgynevezett „szabadesési sebességre”, ami valamivel több, mint 150 km/h. A megmaradó központi rész ekkor becsapódik a földfelszínbe. A légkörön való átjutást túlélő töredék nagysága a kezdeti sebességétől és összetételétől függ. „Hullottaknak” nevezik azokat a meteoritokat, amelyeknek belépését látták, és hamarosan meg is találták őket. „Találtaknak” mondjuk a későbbiekben véletlenül megtalált meteoritokat.
