Nagy Sándor

Nagy Sándor (III. Alexandros, Kr. e. 356-323), mekedon király, az ókor egyik legnagyobb hadvezére Kr. e. 356 július 20-án született II. Philipposz makedán király fiaként. 16 éves korában már kiváló harcos ként tűnt ki, s apja Makedónia régensévé nevezte ki. Igen művelt volt, Arisztotelész nevelte. Kr. e. 338-ban, 18 éves korában, a híres chairóneiai csatában a görögök ellen a makedón nehéz lovasságot vezetve döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Apját Kr. e. 336-ban meggyilkolták, s III. Alexandrossz néven 20 évesen lépett a makedón trónra. Letörte a görög város államok felkelését, majd görög-makedón erőket egyesítve egy Perzsa Birodalom elleni hadjáratot készített elő. Nagy Sándor délre indult, a föníciai városok meghódoltak előtte, az ellenálló Türoszt hét hónapi ostrommal vette be. Benyomult Egyiptomba, ahol fáraónak kiáltatta magát. A Nílus deltájának közelében megalapította Alexandriát (egyébként több mint 70 várost alapított a hadjáratai során, közülük mint egy 20-nak a saját nevét adta, egy várost a lováról, Bukhephaloszról nevezett el). A 331 szeptember 30-án lezajlott csatában Nagy Sándor újra legyőzte a jelentős túlerejű perzsákat. III. Dareiosz elmenekül, de 330-ban az egyik szatrapája, Beszosz meggyilkolta. Nagy Sándor elnyerte az “Ázsia királya” címet, és sorra elfoglalta a perzsa városokat. Babilont, Szúszát és Perszepoliszt. Ádáz harcokba meghódította a Kaszpi-tengertől keletre fekvő Baktriát és Szogdiniát, hadseregét végigvezette a mai Afganisztánon Kabulig.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Járványemlék Pest-Budán

A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város …

Hozzászólás