Az ország megszállása
A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. Hitler tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól, és nem engedhette, hogy Magyarország kiválásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944. március 19-én német csapatok szállták meg az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek.
A Német bevonulás gazdasági és politikai következményei
Az ország német irányítás alá került. A magyar politika minden fejleményéért Veesenmayer német követ és teljhatalmú birodalmi megbízott volt a felelős, katonai kérdésekben a Wehrmacht magyarországi meghatalmazott tábornoka döntött. A zsidók deportálásának irányítására Magyarországra érkezett az SS-hez tartozó Adolf Eichmann. Adolf Eichmann fejében fogalmazódott meg a bizonyos „végső megoldás”amely valójában a zsidó valláshoz tartozó emberek fizikai megsemmisítését tartalmazta.
A bevonuló német csapatokkal együtt megérkeztek a Gestapo emberei, s már az első napon hozzáfogtak a baloldali, vagy akár angol orientációjú politikusok, újságírók és gazdasági vezetők letartóztatásához. A németek jelenléte és az együttműködő Sztójay-kormány politikája miatt az angolamerikai légierő – elsősorban az ipar és az infrastruktúra megbénítására – most már rendszeresen bombázta az országot.
A német felsőbb szervek létszáma azonban nem volt jelentős, a megszálló csapatokat pedig csak mint fenyegető erőt tartalékolták. A megszállási rendszer úgy működött, hogy a vele együttműködő magyar államapparátusra támaszkodott.