LifePress Életmód magazin

Végtelen sok anyagi és szellemi jellegű szál kapcsolja össze az embert a természettel és a társadalmi élet eseményeivel. Ember és világ ezen állandó kölcsönhatásában rejlik az az értelem, amelyet az élet oly sokat felölelő fogalmával jelölünk. Mint annak a tudatos emberi aktivitásnak a megjelenési formáját, amely a tárgy emberi és …

Az ember érzései történelmi-társadalmi jelenségek. Jellegük a személyiség társadalmi beállítottságainak jellegétől függ, az érzelmi élet struktúrája pedig együtt változik a társadalmi-gazdasági formációk változásával. Az érzelmi élet fejlődésére meghatározott kontinuitás jellemző. Ugyanakkor az egyik korszakra jellemző érzésektől az őt követő korszak érzésvilágára való átmenet a személyiség általános fejlődéséhez kapcsolódik. Minden új …

Az ember érzései nem pusztán érzelmi aláfestésül szolgálnak egyes megismerési folyamatok számára, nem egyszerűen követik őket, színes árnyék gyanánt. Minthogy objektív tartalmuk és racionális jellegük van, az érzések hatalmas dinamikus erővé válnak az ember és a társadalom életében. Mi az uralkodó egy adott, konkrét ember esetében, az érzések-e avagy az …

Az érzéseket mindig megismerési mozzanatok közvetítik. Számos érzés csupán az intellektuális fejlődés viszonylag magas szintjén válik egyáltalán lehetségessé. Ilyen például a csodálkozás, amelyet Platón a filozófia kezdetének nevezett. A csodálkozás feltételezi, hogy tudatában vagyunk az érintett jelenség szokatlanságának, illetve egyes esetekben annak, hogy meglevő ismereteink alapján e jelenség megmagyarázhatatlan. Az …

Az érzelmek megváltoztathatják – fokozhatják avagy csökkenthetik – a tevékenység intenzitását. Éppen erre a változásra gondolunk, amikor jó vagy rossz, felfokozott vagy levert hangulatról beszélünk, amikor azt mondjuk, hogy az ember depressziós állapotban van, fáradtan vagy – ellenkezőleg – lendületesen dolgozik. Felfokozott állapotban az ember néha a munkaképesség legmagasabb szintjét …

Az intellektuális folyamatok nagy hatást gyakorolnak az érzésekre (például a félelemérzés a veszély tudatához kapcsolódik). Ugyanakkor az érzések nem kevésbé aktívan hatnak az észre, de nem mindig megvilágosító módon. Érzéseitől indíttatva az ember nagyon könnyen eljuthat az igen kívánt, de a valóságtól távoli eredményhez. Ezért hajlamosak az emberek arra, hogy …

A szenvedélyek forrása nélkül az élet egyszerűen unalmas lenne. Jelenlétük azonban pszichológiailag konfliktusossá teszi az életet. A józanság és a szenvedély összeütközése végigvonul az emberiség egész történetén. A megfontoltság intellektuális princípiuma, amelyet a tudomány fejez ki a legplasztikusabban, tiszta alakjában sem az egyes embert, sem a társadalmat nem elégítheti ki …

Minden szubjektív élményben van objektív tartalom, amely ezt az élményt meghatározza. Az érzések, tartalmuk objektivitásától függően lehetnek ésszerűek avagy ésszerűtlenek. A racionális érzés élmények és viszonyulások formájában helyesen tükrözi vissza az objektív értékeket. Az irracionális érzés általában inadekvát viszonyulást jelent a dolgokhoz. A tudat magasabb szintjein a visszatükrözött tárgyakhoz való …

Az érzések bonyolult dinamikus rendszert alkotnak, amely változó elemek sokaságából áll. Amikor például szerelmes az ember, gyengédséget, félelmet, izgalmat, haragot, bánatot, örömet stb. él át. Az érzések mindig tárgyilag orientáltak, azaz meghatározott tárgyak, tárgyi területek, tevékenység-szférák köré szerveződnek. Az ember különösen érzékeny az olyan jelenségek irányában, amelyek vagy különösen értékesek, …

Az érzésekben a tárgyak nem képmások alakjában, nem fogalmilag, nem önmagukban véve tükröződnek vissza, hanem az emberhez, a társadalomhoz, ezek szükségleteihez, érdekeihez és eszményeihez való viszonyukban. Ha például az ember nevet azon, ami nevetséges, ezzel egy meghatározott viszonyt fejez ki hozzá. De a nevetségeset lehet tisztán értelmileg is elemezni, anélkül …