LifePress Életmód magazin

Az elmezavarok leírásában veszé1yes minden általánosítás, ugyanis minden eset egyedi. Ugyanakkor az általánosan használt kifejezések (pl. neurotikus, pszichotikus) értelme koronként, országonként változhat. Nagy általánosságban a pszichózis súlyosabb betegség, mint a neurózis. A pszichoterápia – a „beszélgetéses terápiák” valamelyike – gyakran hatásos a neurózisok kezelésében, a pszichózisok azonban elsősorban gyógyszerekkel befolyásolhatók, …

Miben különbözik a pszichológus a pszichiátertől és a pszichoterapeutától? A pszichiáterek orvosdoktorok, akik az egyetem elvégzése után legalább négy évig részesültek elmegyógyászati képzésben. Az elmeügy szakemberei közül egyedül ők írhatnak fel gyógyszert és végezhetnek teljes körű vizsgálatokat. A pszichológusok mintegy 40 különböző szakterületen dolgoznak; egyikük az állatok magatartását, másikuk az …

Hogyan befolyásolja a pszichoterápia az önismeretet? A pszichoterapeuták többsége azt vallja, hogy segíteni csak olyasvalakin lehet, aki maga is óhajtja a segítséget; s aki vállalkozik a terápiára, az a legnehezebb feladatok egyikét vállalja. A feladat ugyanis olyan szokások felismerése és megváltoztatása, amelyek szolgálnak ugyan valamilyen célt, de végső soron önpusztítók. …

Pszichoanalízis Célja a gyermekkorban meglevő és később elfojtott ösztönzések és konfliktusok feltárása, és ezáltal a beteg szorongásainak oldása. A heti 4-5, 50 perces foglalkozáson a beteg problémáiról, reményeiről, félelmeiről, látomásairól. álmairól, kapcsolatairól beszél – azaz beszélhet bármiről. Eközben a pszichoanalitikus csak ritkán szólal meg. A cél az, hogy a beteg …

A súlyos elmebetegségeket a múltban, az adott kultúrától függően, különféle okokkal magyarázták: az illetőt démonok szállták meg, varázslat sújtotta, megrontották a Hold sugarai, megbomlott testnedveinek egyensúlya. Az ókori görögök a depressziót olyan betegségnek tekintették, amelytől a szervezet meg tud szabadulni, ha ebben erős hánytatókkal és hashajtó szerekkel segítik. A középkori …

Bár az emberek allergiájának nagy részét magában az otthonunkban fellelhető okok váltják ki, van néhány olyan gyakorlati lépés, melyet érdemes megtennünk tágabb környezetünk javítására, s ezáltal csökken a különböző allergiás megbetegedések, például az ekcéma, az asztma vagy a szénanátha által jelentett fenyegetettség. Otthonunkon kívül persze nem tarthatjuk annyira a kezünkben …

A szegénység, a rasszista előítéletek, a kulturális elszigeteltség – mindegyik vezethet elidegenedéshez. A szegénynegyedekben, a nyomortanyákon, de még a lakótelepeken is gyakran fellelhető a reménytelenség érzése. Sokan ezekkel a körülményekkel magyarázzák a nagy számban előforduló bűncselekményeket, a családon belüli erőszakol és az önpusztító magatartásformákat (alkoholizmus, kábítószer-élvezet, öngyilkosság). Az elidegenedettség egyik, …

Mindennapos probléma-e az elidegenedés? Talán egyetlen ember sincs a világon, aki soha életében ne érezte volna elhagyatottnak magát. Egy családtag vagy közeli jó barát halála, válás, a munkahely elvesztése, a nyugdíjba vonulás, de még a kollégiumba költözés is az egyedüllét kínzó érzését vonhatja maga után. Az elidegenedés azonban mélyebben gyökeredző …

Okozhat-e a háború elmebajt? Nem fér kétség ahhoz, hogy a csatazaj és a háború borzalmai a harcok résztvevőiben súlyos lelki károsodást idézhetnek elő. Ez jelentkezhet a helyszínen, csata közben, de napokkal vagy akár évekkel később is. Az így kialakuló állapotot az első világháború idején harctéri idegsokknak, később harci kimerültségnek nevezték. …

Bizonyos agresszióra való hajlam veleszületett emberi tulajdonság. Az első tudatosan megtervezett és megvalósított háború – azaz „jól kitervelt, közösen elkövetett lopás” – akkor törhetett ki, amikor létrejöttek az első földmíves-települések, és idegenek vetettek szemet a telepesek földjére és javaira. A háború indítékai nagyon változatosak. Az emberek hajlanak arra, hogy összetartsanak …