Mi jellemzi a pszichopatát?

Az elmebetegek által elkövetett bűncselekmények viszonylag ritkák – legalábbis a törvény megítélése szerint. Ám az utcai rablótámadásért, erőszakos nemi közösülésért, gyilkosságért vagy csalásért letartóztatottak között évről évre szép számmal akadnak olyanok, akiknél valamilyen pszichológiai rendellenesség mutatható ki. A 19. században moral insanitvnek nevezték ezt a jelenséget, a mai szakmai szóhasználatban …

Érdekel a cikk folytatása? »

Minden bűnöző lelki beteg?

Az adófizetők évről évre milliárdokkal rövidítik meg a költségvetést azáltal, hogy a valóságosnál kisebb jövedelmet vallanak be és indokolatlanul nagy levonásokat számolnak el. Az ilyen módon eltulajdonított összeg valószínűleg jóval nagyobb, mint amit a fegyveres rablók vágnak zsebre. Mégis, aligha akad valaki, aki az efféle „fehérgalléros” kihágást valamely beteges elme …

Érdekel a cikk folytatása? »

Szabad-e félrevezetni a kísérlet résztvevőit a kísérlet felől?

Az emberi viselkedést vizsgáló kutatók olykor félrevezetik kísérleti alanyaikat, hogy a váratlan eseményekre adott reakciójukat vizsgálhassák. Híres példa erre az a kísérletsorozat, amelyet Stanley Milgram kezdeményezett 1965-ben a New York-i Városi Egyetemen. Milgram azt mondta a pénzzel honorált önkéntes kísérleti alanyoknak, hogy a büntetés tanulásra gyakorolt hatását óhajtja vizsgálni. Ezután …

Érdekel a cikk folytatása? »

Szabad-e emberen alkalmazni kipróbálatlan gyógymódokat?

Bármilyen körültekintően tanulmányoztak is egy ígéretes új kezelési eljárást, az első embert, akin kipróbálják, bizonyos értelemben kísérleti alanynak kell tekinteni. Az erkölcsi dilemma abban áll, hogy miképpen óvjuk meg őt az esetleges veszélyektől, miközben sok ember javára keressük a lehetséges előnyöket. Egyes kutatók hősiesen magukra vállalták a kísérleti alany szerepét. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Miből áll a freudi terápia?

Sigmund Freud úgy vélte, hogy a pszichikum csatatér, ahol az ösztönén (id – Es), a tudatos én (ego – Ich) és a felettes én (superego – Uberich) örökös küzdelmet folytat egymással. Az id az „állat”, vagyis a gyönyörelv szerepét tölti be; a szuperego a lelkiismeretnek felel meg, s az ego …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Szomatoform-, a Disszociatív-, a Késztetésszabályozási- és az Alkalmazkodási zavarok

Szomatoform zavarok A szóma görögül „testet” jelent. Ebbe a kategóriába olyan testi betegségek és panaszok tartoznak, mint a fizikai ok nélküli fájdalom vagy hányinger. Hétféle szomatoform rendellenességről beszélhetünk. Jellegzetes közülük a hipochondria, vagyis a (legalább 6 hónapig tartó) félelem valamely súlyos betegség fennállásától, jóllehet az orvos kizárta azt. A szomatoform …

Érdekel a cikk folytatása? »

Mi indítja erőszakra a tömeget?

A tömeg erőszakos fellépése egyik megnyilatkozása annak, amit a pszichológusok tömeghisztériának neveznek. Egy csoport tagjaként az egyén esetenként olyasmit tesz, mond vagy érez, amit egyébként maga is elfogadhatatlannak tart, vagy szabadjára engedi máskor féken tartott érzéseit. Két körülmény megléte szükséges ahhoz, hogy az embereken úrrá legyen a tömeghisztéria. Először is …

Érdekel a cikk folytatása? »

Mi a különbség a propaganda és az agymosás között?

Jelszavak és lelkesítő szólamok ismételt hangoztatása – ebben foglalható össze a propaganda lényege. Az emberek általában hajlamosak tudomásul venni a propaganda közvetítette üzenetet különösen, ha elidegenedettnek érzik magukat, és ha úgy érzik, nincs megbízható tájékozódási forrásuk. A propaganda háborús időkben különösen hatásos lehet. Az agymosás ezzel szemben az emberi elmeműködés …

Érdekel a cikk folytatása? »

Javíthatnak-e közérzetünkön az agyról szerzett új ismeretek?

Az agy működésével kapcsolatos újabb kutatások az önfejlesztő eljárások között előkelő helyet biztosítanak a testmozgásnak. A testgyakorlás megnyugtató hatású, ugyanakkor jót tesz a szívnek, a tüdőnek és az izmoknak. A „futómámor” néven ismert jelenség föltehetően azért következik be, mert a megerőltető testmozgás endorfinok fokozott termelésére készteti az agyat. (Az endorfinok …

Érdekel a cikk folytatása? »

Gyógyíthat-e a meditáció?

Az 1970-es évek elején dr. Herbert Benson, a Harvard Egyelem kardiológusa a transzcendentális meditáció (TM) művelőit tanulmányozta. A meditáció e formája abból áll, hogy az illető személy bezárkózik egy csendes szobába, becsukja a szemét, és szótlanul ismétel egy mantrát – a meditáció megkönnyítésére szolgáló szót vagy hangot. Az eljárás hívei …

Érdekel a cikk folytatása? »