Anglia egyedül (1940. JÚLIUS-1941. JÚNIUS)

Németország északi, majd nyugati támadásai meghatározó fordulatot váltottak ki az angol politikai életben. A parlamenti képviselők, miként a közvélemény túlnyomó többségének bizalma is Winston Spencer Churchill konzervatív párti politikus felé fordult, akinek igaza a chamberlaini megbékéltetési politika éles bírálatában most bizonyossá vált. A király május 10-én őt bízta meg az …

Érdekel a cikk folytatása? »

A francia fegyverletétel

1940. június 5-én megkezdődött a német csapatok újabb, dél-délkeleti támadása. A mintegy kétszeres erőfölényben lévő német hadseregcsoportok napok alatt áttörték a frontot, átkeltek a Marne folyón, majd a Maginot-vonal mögé kerültek, elvágva az Elszász-Lotharingiában lévő francia erőket. A francia kormány elhagyta Párizst. A fővárosba, amelyet nyílt, vagyis katonai erővel nem …

Érdekel a cikk folytatása? »

Quisling-kormány Norvégiában

VII. Haakon és kormánya nem volt hajlandó engedelmeskedni. A gyenge norvég haderő, élve a tenger felé zegzugos, hegyekkel, folyókkal, tavakkal átszelt ország természetadta lehetőségeivel, elszánt ellenállást tanúsított. Norvégiában a harcok az időközben az ország középső és északi részein partra szállt angol és francia csapatok részvételével június elejéig tartottak. Az uralkodó …

Érdekel a cikk folytatása? »

A véralvadásról

A plazma alkotórészei között fontos szerepet töltenek be a véralvadási faktorok. Már számos véralvadási faktort fedeztek fel, így sikerült a véralvadás mechanizmusát egyre jobban tisztázni. A ma ismert faktorokat római számokkal jelöljük, közülük néhány: I. fibrinogén, II. protrombin, III. tromboplastin, IV. kalcium… Normálisan a vér az erekben folyékony állapotban kering, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Szovjet terjeszkedés a Baltikumban

1939 szeptember végén – október elején Észtország, Lettország és Litvánia kormányai a határaikon felsorakozott szovjet csapatok nyomására kénytelenek voltak olyan szerződéseket kötni a Szovjetunióval, amely lehetővé tette a szovjet csapatok bevonulását országaikba. A hódítás következő lépésére 1940 augusztusában került sor, amikor a balti államokat a Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet vezetés …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kitört a második világháború

Lengyelország lerohanása 1939. szeptember 1-jén hajnalban a néhány nappal előbb Danzig kikötőjébe „látogatás” címén befutott Schleswig-Holstein nevű német hadihajó lőni kezdte a Westerplatte-félsziget lengyel őrszázadát. Ugyanebben az időpontban szárazföldön és levegőben hadüzenet nélkül megkezdődött az általános német támadás Lengyelország ellen. A brit és a francia kormány ultimátumban szólította fel Németországot, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kultúrák

Zene Jelentős időszakát élte a korszakban a magyar zeneművészet. Bartók Béla az ősi parasztzene formavilágára építve új modern zenét teremtett. Kodály kidolgozta az ének- és zenetanítás később világszerte alkalmazott módszerét. A 30-as évektől, ahogyan a figyelem a paraszti kultúra felé fordult és természetesen Bartók, Kodály hatására, sokféle kezdeményezés indult a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Egyházak a szellemi életben

Az egyházak jelenléte a társadalom egész életét éppúgy áthatotta, mint az egyes emberét. Minden magyar állampolgár automatikusan valamelyik felekezet tagjának számított. A csecsemőt szülei vallása alapján anyakönyvezték és minden hivatalos iraton kötelezően szerepelt a„vallás” rovat. Az iskolákban kötelező volt a hitoktatás. A vallási megoszlás katolikus többséget mutatott 64%-kal. A reformátusok …

Érdekel a cikk folytatása? »

Eszmei áramlatok az irodalomban és a művészetben

A két világháború közötti évtized az irodalom nagy korszaka volt. Ekkor emelkedett új magaslatokra a Nyugat c. folyóirat nagy nemzedéke, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Nagy Lajos és Karinthy Frigyes költészete és prózája. Az 1920-as évek végétől új generáció jelent meg: József Attila, Németh László, Illyés Gyula, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Művelődés és szellemi élet Magyarországon a két világháború között

Oktatásügy A rendszer oktatási politikája két alappilléren nyugodott: az értelmiségi elit magas fokú képzésén és a lakosság elemi iskolázottságának emelésén. Ezt a programot Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter indította el. Az 1920-as évek elején jelentős összegeket fordítottak az új államhatárokon kívül került egyetemek hazatelepítésére. A kolozsvári egyetem Szegedre, a …

Érdekel a cikk folytatása? »