A Kerenszkij-kormány sikertelensége

Az Ideiglenes Kormány – mint az antant tagja – folytatni kívánta a háborút, ám 1917 júniusában indított offenzívája a súlyos véráldozatok ellenére összeomlott. Ez óriási felháborodást váltott ki az országban. Július elején százezrek tüntettek Petrográdon az Ideiglenes Kormány ellen. Egyre népszerűbbek lettek a bolsevikok jelszavai, melyek a háború azonnali befejezését, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az ideiglenes kormány és a Szovjetek

Kettős hatalom: Az Ideiglenes Kormánnyal egy időben egy másik hatalmi szervezet is megjelent a politikai porondon: a szovjetek (tanácsok).Szovjetek először az 1905-ös forradalom idején jöttek létre. 1917-ben minden nagyobb közösség (gyár, fegyveres testület, lakóterület) választott néhány embert, akiket megbízott érdekei képviseletével. A legtöbb kollektíva kizárólag saját szovjetjének rendelkezéseit fogadta el, így …

Érdekel a cikk folytatása? »

A politikai erők polarizálódása Oroszországban

A kormány nem tudott a helyzeten úrrá lenni. Ennek fő oka az volt, hogy halogatta a társadalmat foglalkoztató legfőbb kérdések megoldását: a békekötést, a földosztást és a kisebbségi autonómiát. Lenin hazatérésekor az ún. Áprilisi tézisekben kifejtette, hogy a forradalom túllép a polgári demokratikus szakaszon, mert az új kormány nem tudja …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Cári rendszer megdöntése

Háborús kimerülés – forradalom Petrográdon Oroszországban a háború százezreket sodort el a nyugati területekről az ország belseje felé. Nők, öregek, gyermekek vánszorogtak és haltak meg az éhségtől és a kimerültségtől az utak mentén. A tetemeket belepték a legyek a homok és a sár… A frontokon az orosz hadsereg egymás után …

Érdekel a cikk folytatása? »

Függelten államok kialakulása

A FELBOMLÁS FOLYAMATA Lengyelországban október 7-én a varsói ún. régenstanács bejelentette az önálló lengyel állam megalakulását. Október 27-én Krakkóban Felszámoló Bizottság alakult, amely átvette Galíciában az államhatalmat, majd csatlakozott Lengyelországhoz. Prágában október 28-án hatalmas méretű tüntetés zajlott le. Ennek eredményeként a Nemzeti Tanács még aznap bejelentette a független csehszlovák állam …

Érdekel a cikk folytatása? »

Nemzeti törekvések

1914 előtt az egyes nemzetek, nemzetiségek a Habsburg birodalmat menedéknek tekintették az orosz, illetve a német uralmi törekvésekkel szemben. 1918-ban a katonai vereség nyilvánvalóvá tette, hogy a Habsburg hatalom ezt a védelmi feladatát nem képes többé ellátni, ezért már nincs rá szükség. A birodalomhoz tartozó minden országban és tartományban megerősödtek …

Érdekel a cikk folytatása? »

A föderatív állam terve

Háborús kimerülés 1918-ban a Monarchia gazdasági erőforrásai teljesen kimerültek. Különösen súlyossá vált az élelmiszer- és fűtőanyag hiány. Ez a városokban sztrájkokhoz, éhségtüntetésekhez vezetett. A hatóságok a közélelmezés javítása érdekében az agrárvidékeken elrendelték a kényszerbegyűjtést, az ún. rekvirálást. Ez az intézkedés viszont a parasztságot fordította szembe az államhatalommal. A háború utolsó …

Érdekel a cikk folytatása? »

Megváltozott antant célok

Megváltozott helyzet A Monarchiában, a hatalom csúcsain jelentős politikai erők határozottan ellenezték a különbékét és a német szövetségből való kiválást. IV. Károly engedett befolyásuknak és 1918 májusában olyan megállapodást kötött II. Vilmos német császárral, amely hosszú távú politikai szövetséget írt elő, vámuniót és katonai téren minden addiginál szorosabb együttműködést helyezett …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása

Birodalmak és Dinasztiák bukásaA háború fejleményei következtében Európa középső és keleti részén felbomlottak a soknemzetiségű birodalmak: az Osztrák-Magyar Monarchia és az oszmán-török birodalom. Német- és Oroszországról részben vagy e-észen leszakadtak az idegen etnikai területek. Elveszítette trónját a Romanov, a Habsburg és a Hohenzollern dinasztia. Az évszázados történelmi képződmények, különösen a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Magyarország háborús áldozatai

A Monarchia a háború alatt 8 millió embert állított fegyverbe, ebből 3,8 milliót a Magyar Királyság területéről. A közel egymillió halott, másfél millió hadifogoly, kétmillió rokkant és sebesült aránytalanul nagy része került ki a magyarországi lakosságból. Különösen súlyos veszteségeket szenvedett az ország az orosz és olasz frontokon: Galíciában, a doberdói …

Érdekel a cikk folytatása? »