Penészgombák okozta allergiák

A penészgombák kóroki szerepét a légúti allergiák kialakulásában először a XVIII. században ismerték fel, amikor egy férfinél asztmás roham jelentkezett a borospincében, melynek falait nemespenész borította.
Bár a gomba spórák kétségtelenül a levegő legnagyobb számú és legváltozatosabb élő részecskéi, az általuk kiváltott allergiák iránt mégis csak ez elmúlt néhány évben kezdett komolyabb érdeklődés kialakulni.
A gombaspórák belégzése számos allergiás kórformát képes kiváltani. Kialakulhat rhinitis, asztma, allergiás bronchopulmonális aspergillosis és extrinsic allergiás alveolitis éppúgy, mint a modern épületekben jelentkező, még kevéssé ismert betegségek egész sora.
Legalább százezer gombafajt ismerünk, és közülük több ezer képes spóráit a levegőbe juttatni. Közülük sok száz folyamatosan jelen van közvetlen környezetünkben. A gombaspórák – különösen a lakáson belüli spórák – pontos azonosítása azonban sok nehézségbe ütközik, és a rutin módszerekkel csak a gombaflóra durva leképezését kapjuk. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kutatók sokszor nem sorolják be az izolált penészgombát a pontos rendszertani kategóriába, hanem megelégszenek a nemzetség (genus) meghatározásával. Az Aspergillus nemzetségen belül például több mint 250 fajt ismerünk, melyek közül 17-et izoláltak már emberi szövetekből és igazolták patogenitásukat. Közülük az A. fumigatus, az A. niger, az A. flavus és az A. clavatus inhalatív allergénként is ismert, azt azonban senki nem tudja, hogy ezeken kívül még hány allergén hatású Aspergillus faj létezik. Éppen ezért néha komoly problémát jelent, amikor penészgomba-allergia gyanúja esetén el kell dönteni, mely allergénekkel végezzük a vizsgálatot.