Kezdőlap / Egészség és fitness / Allergia / Táplálék allergia

Táplálék allergia

A táplálékallergia a táplálék elfogyasztását követő kóros humorális vagy celluláris immunválasz, más szavakkal az immunrendszer megváltozott védekezése a táplálék-allergénekkel (antigénekkel) szemben. A megemésztődést elkerülő és így felszívódó makromolekulák, táplálék-antigének különböző immun folyamatokat indíthatnak be. Az antigének túlnyomó részével szemben a szervezet toleráns, de nemegyszer allergiás reakciókkal válaszol. A fő különbség az egészséges és a táplálékallergiás ember között e tekintetben a felszívódó antigén mennyiségében, ill. a keletkező antitestek koncentrációjában van. Csecsemőkben és kisgyermekekben különösen nagy gyakorisággal (20-30%) fejlődik ki táplálékallergia, ha mindkét szülő allergiás. Az előfordulási gyakoriság kisebb, ha csak az egyik szülő beteg, de egészséges szülők esetében is mintegy 5%-os gyakorisággal lehet számolni. Valódi allergiás megbetegedés előfordulási gyakoriságára csak becsült értékek vannak, gyermekek esetében ez a tehéntej-allergia vonatkozásában 0,3-7,5% között lehet, a prevalencia az életkorral csökken. Annak eldöntése, hogy valódi táplálékallergiáról, vagy csak azt utánzó tünetekről, “paraallergiáról” van-e szó, igen körültekintő vizsgálatokat igényel, úgy tűnik, hogy a panaszos eseteknek legfeljebb harmada tekinthető valódi táplálékallergiának.
A legismertebb allergia a tej, tehéntej fehérjéire kifejlődő érzékenység. A tehéntej nemcsak hogy nem pótolja az anyatejben meglévő IgA-t, hanem önálló allergiaként is funkcionál. A benne lévő számos protein közül leggyakoribb allergén a bétalaktoglobulin, az alfa-laktalbumin és a kazein. A tehéntej fehérje-antigéneken túl szennyezőanyagként antibiotikumokat, peszticideket, alkalmanként formaldehidet is tartalmaz. A tehéntej fehérjéi allergénként a tehéntejet fogyasztó anya tejében is megjelenhetnek.
A tojás is gyakori oka az allergiás megbetegedéseknek. Elsősorban a tojásfehérje hőlabil albuminja a hatásos allergén. A tojássárgájában hő hatására nem változó allergén található. Leírtak olyan eseteket is, amikor a tojás-érzékeny beteg csirkehúst sem fogyaszthatott.
A halfehérje-allergia a haltáppal etetett tyúkok tojásaival is provokálható. A húsok közül a hal után a sertéshús és a csirkehús a legerősebb allergén. A halételek viszonylag gyakran váltanak ki csalánt, de ez elsősorban a hisztamin tartalommal magyarázható. Hasonló mechanizmus alapján jelentkeznek bőrpanaszok, hasmenés, olykor fulladás a kagylóevést követően is.
Ha gyermekünknél táplálékallergiát, vagy allergiához hasonló reakciókat tapasztalunk, ami a táplálékban található adalékanyagoknak “köszönhető”, akkor természetesen ezeket az ételeket, illetve anyagokat következetesen el kell kerülnünk. Mivel azonban a gyermekeknek növekedésük során sok létfontos tápanyagra van szükségük, a diéta a hiányos táplálkozás veszélyét rejti magában. Ezért sohase kezdjünk diétába a gyermekorvos szakszerű tanácsai nélkül.
Tejallergia esetén például nem elég elhagyni a tejet, mert a joghurt, a túró vagy a sajt is tartalmaz tejfehérjét. Ha nagyon sok étel vált ki allergiás reakciót, akkor nemcsak a tejfehérje, hanem az ásványi anyagok – a kalcium, magnézium, vas – bevitele is hiányos lehet, sőt felléphet jód- és vitaminhiány.
Leggyakoribb allergiát kiváltó ételek: tej és tejtermékek, tojás, hal és kagylók, szója, hüvelyesek, diófélék (különösen a földimogyoró), búza, rozs, gyógynövények, fűszerek és a zeller.
Gyakran okoznak panaszt: citrusfélék, déligyümölcsök, eper, kénezett ételek (szárított gyümölcsök, torma), paradicsom, spenót, savanyú káposzta, disznóhús és vadhús, csokoládé és az adalékanyagokat tartalmazó (színezék, tartósítószer és illatanyagok) késztermékek.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Poratka allergia

Mi az a poratka allergia? A poratka allergia egy túlérzékenységi reakció az emberi szervezet részéről, …

Hozzászólás