A nyugat-európai parlamentáris demokráciákban a pártok a választási eredmények alapján váltották egymást a kormányzásban. Ebben a„váltógazdaságban” 1914 előtt az egyik párt rendszerint konzervatív, a másik pedig liberális jellegű volt. 1918 után a liberális pártok ezt a szerepüket elveszítették, mert a klasszikus „hadd menjen minden a maga útján!” elvét a háború idején mindenhol félretették. Az állam a maga kezében összpontosította a gazdaság működtetését és a társadalmi élet hadviselés szempontjából különösen fontos területeinek az irányítását, s a háború befejezése után korántsem mondott le minden jogosítványáról.
A szabadelvűség így súlyos sebet kapott.
A nyugat- és észak-európai országokban az 1918 utáni forradalmi hullám idején megerősödtek a szociáldemokrata pártok. Ezek közül különösen nagy befolyásra tettek szert az angol munkáspártiak, a német, az osztrák, a svéd, a dán és a belga szocialisták. 1919-ben újjászerveződött nemzetközi szervezetük is, amely 1923-tól Szocialista Munkásinternacionálé néven működött.
1918-tól sorra alakultak valamennyi európai országban, de Európán kívül is a kommunista pártok. Ezeknek a szervezeti összefogására és eszmei irányítására jött létre 1919 márciusában Moszkvában a Kommunista Internacionálé (Komintern), melynek határozatai kötelezőek voltak minden kommunista számára. A Komintern a szocialista forradalom győzelemrevitelét tekintette célul az egész világon: legerősebb pártjai Németországban, Franciaországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Kínában működtek.
A munkáspártok mellett igen sok országban önálló politikai képviselet igényével lépett fel a parasztság is. Sorra szerveződtek (főként Közép- és Kelet-Európa agrár-ipari és agrárországaiban) a parasztpártok, többségükben a birtokos parasztság vezetésével.
Új jelenség volt a katolikus egyház politikai aktivizálódása. Keresztényszocialista vagy keresztény-demokrata pártok alakultak p1. Ausztriában, Belgiumban és Olaszországban. Ezek szociális követeléseikkel jelentős vallásos tömegeket tömörítettek.
Címkékfejlődés Gazdaság irányzat kommunista liberális part szocialista történelem
Ezt mindenképpen olvasd el!
Polgári ellenzék
Az ipari munkásság érdekeit a közéletben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselte. Célja széleskörű szabadságjogokat biztosító …