A nyugat-európai parlamentáris demokráciákban a pártok a választási eredmények alapján váltották egymást a kormányzásban. Ebben a„váltógazdaságban” 1914 előtt az egyik párt rendszerint konzervatív, a másik pedig liberális jellegű volt. 1918 után a liberális pártok ezt a szerepüket elveszítették, mert a klasszikus „hadd menjen minden a maga útján!” elvét a háború idején mindenhol félretették. Az állam a maga kezében összpontosította a gazdaság működtetését és a társadalmi élet hadviselés szempontjából különösen fontos területeinek az irányítását, s a háború befejezése után korántsem mondott le minden jogosítványáról.
A szabadelvűség így súlyos sebet kapott.
A nyugat- és észak-európai országokban az 1918 utáni forradalmi hullám idején megerősödtek a szociáldemokrata pártok. Ezek közül különösen nagy befolyásra tettek szert az angol munkáspártiak, a német, az osztrák, a svéd, a dán és a belga szocialisták. 1919-ben újjászerveződött nemzetközi szervezetük is, amely 1923-tól Szocialista Munkásinternacionálé néven működött.
1918-tól sorra alakultak valamennyi európai országban, de Európán kívül is a kommunista pártok. Ezeknek a szervezeti összefogására és eszmei irányítására jött létre 1919 márciusában Moszkvában a Kommunista Internacionálé (Komintern), melynek határozatai kötelezőek voltak minden kommunista számára. A Komintern a szocialista forradalom győzelemrevitelét tekintette célul az egész világon: legerősebb pártjai Németországban, Franciaországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Kínában működtek.
A munkáspártok mellett igen sok országban önálló politikai képviselet igényével lépett fel a parasztság is. Sorra szerveződtek (főként Közép- és Kelet-Európa agrár-ipari és agrárországaiban) a parasztpártok, többségükben a birtokos parasztság vezetésével.
Új jelenség volt a katolikus egyház politikai aktivizálódása. Keresztényszocialista vagy keresztény-demokrata pártok alakultak p1. Ausztriában, Belgiumban és Olaszországban. Ezek szociális követeléseikkel jelentős vallásos tömegeket tömörítettek.
Címkékfejlődés Gazdaság irányzat kommunista liberális part szocialista történelem
Ezt mindenképpen olvasd el!
A Gulág-politika
Az elégedetlenség és a bírálat hangjait, a„túlzások” elleni figyelmeztetéseket – akár kommunistától, akár párton kívüli …