LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A szegénység, a rasszista előítéletek, a kulturális elszigeteltség – mindegyik vezethet elidegenedéshez. A szegénynegyedekben, a nyomortanyákon, de még a lakótelepeken is gyakran fellelhető a reménytelenség érzése. Sokan ezekkel a körülményekkel magyarázzák a nagy számban előforduló bűncselekményeket, a családon belüli erőszakol és az önpusztító magatartásformákat (alkoholizmus, kábítószer-élvezet, öngyilkosság).
Az elidegenedettség egyik, a társadalomban élénk visszhangot keltő megnyilvánulása a hajléktalanság. A hajléktalanok egy része alkoholista vagy lelki beteg, de sokan közülük a nagy szegénységnek vagy – Jonathan Kozol író szavaival – a „tulajdontól való megfosztottság pörölycsapásának” áldozatai. Néhol a hajléktalanok az elidegenedettség szubkultúráját teremtik meg, átalakítva a társadalom elfogadott értékrendjét. A munka helyébe a segélyezés vagy a koldulás lép, az otthon helyébe egy pad a parkban. Az emberiség nagyobb technikai fejlődésnek volt részese az elmúlt néhány évszázadban, mint azt megelőzően tízezer év alatt. Ennek során nemcsak a régi tudományos tétetek, hanem a hagyományos értékek alól is kicsúszott a talaj. Manapság kevesebben hisznek Istenben, s többen vannak olyanok, akik nem ismernek szigorú erkölcsi korlátokat. Ma már nem is olyan könnyű megválaszolni a kérdést, hogy mi a helyes és mi a helytelen, mi a jó és mi a rossz. Az életformával és a hittel kapcsolatos elbizonytalanodás oda vezetett, hogy egyre többen érzik értelmetlennek az életet – s ez is egyfajta elidegenedés.
A technika megváltoztatta életmódunkat is. A hangsúlyt a családra helyező vidéki életforma városiasabb, mozgékonyabb életnek adta át a helyét. Akit elkapott ennek a személytelen áradatnak a sodra, könnyen elveszíthette a valahová tartozás érzését és a közösen vallott értékekbe vetett hitét.
A mai gyári munkásnak sokszor már semmiféle kapcsolata sincs az általa előállított termékkel, vagyis nem azonosulhat munkája gyümölcsével, és nem lehet büszke rá. Számos szociológus ezt tartja az elidegenedés egyik fő okának. Mindenféle munka, akár gyári, akár irodai, egyre inkább automatizálódik. Bár a számítógépek elterjedésével a munka robot jellege csökkent, a komputerizáció még jobban eltávolítja a munkást a hagyományos kézműves eszménytől. A számítógép hatásáról Kai Erikson szociológus így ír: „A tapasztalat képletté lesz, az intuíció és az ítélőképesség helyét a számítások veszik át.”
