Viola

Az Ibolyafélék családjába tartozik. Egyik legfontosabb kétnyári növényünk. Már a rómaiak Violának nevezték az ibolyát és nevét rokona az árvácska is megkapta. A Viola nemzetséghez 400 faj tartozik. E nemzetség az egész földön elterjedt, kivéve a trópusokat. Lágy szárúak vagy félcserjék. Levelei tőrózsát alkotnak, szórt állásúak. Virágai egy vagy többszínűek. A középkorban már több viola fajt ismertek, sőt egyes görög mitológiákban már szerepel a háromszínű árvácska. Megtaláltak egy 1580-ban írt kéziratot is, mely már az árvácska származásával és nemesítésével foglalkozik. Legismertebb kétnyári dísznövényünk az árvácska. Magassága 15-30 cm. Hajtásai félig elfekvőek. Bokra elágazó. Levelei változóak, az alsók szív vagy tojásdad alakúak, a felsők lándzsa alakúak, csipkés szélűek. Nagy virágainak sarkantyúja rövid és vastag. Főbb színei: fehér, sárga, piros, barna, kék és lila. A tarkák színesen rajzoltak, csíkosak, foltosak vagy szegélyezettek. Fő virágzási idejük tavasz elejétől május elejéig tart. A nyári szárazság és meleg beköszöntével egyre satnyábban virágzik. Az árvácska magját júliusban vetjük, hideg vagy szabadföldi ágyba.
A magvetést a csírázástól a kikelésig nedvesen és sötéten tartjuk. A kis palántákat szabad földbe 20 cm sor- és növénytávolságra tűzdeljük. Ősszel a növényeinket – ha nagy a szárazság – többször megöntözzük, és szükség
szerint megkapáljuk. Az istállótrágyázott talajt kedveli. A pétisó, mész tartalma miatt az árvácska talajjavítására nem alkalmas, mivel nem kedveli a meszet. Pétisóval csak savanyú talajokon trágyázzunk. Az árvácska átteleltetése nagy gondot igényel, ezért feltétlen takarjuk. Tavasszal, február végén, márciusban már ültethető állandó helyére. A félárnyékos helyen is szépen virágzik. Virágágyakba kiültetve szép dísze kertünknek. Cserépbe, ablakládába és erkély ládába is beültethető

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Füves terület a ház körül

Aki füvesítésre szánja el magát annak fel kell készülnie ahhoz, hogy egy szép és tartós …

Hozzászólás