LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Békecélok
Az antanthatalmak a háború alatt jelentős ígéreteket tettek szövetségeseiknek. Amikor tehát a békekonferencia megnyílt, a területi kérdések rendezésének a körvonalai már nagyjából kirajzolódtak. Ez persze nem zárta ki a további vitákat, hiszen etnikailag kevert területeken kellett meghúzni az új határokat, ami önmagában is nehéz feladat volt. Ezt csak tetézte a hatalmi érdekek ütközése és nem egy esetben a tájékozatlanság is.
Anglia igényt tartott az egykori német gyarmatokra. Az európai kontinensen azonban a britek rugalmasabbak lettek volna Németországgal kapcsolatban, mint a franciák. A brit diplomácia fő gondja ugyanis az volt, hogy a kontinensen a német vetélytárs helyére ne lépjen a túlságosan erős Franciaország sem.
A francia diplomácia arra törekedett, hogy Németország soha többé ne fenyegethesse Franciaországot. Ennek zálogát a francia diplomácia egy katonailag, gazdaságilag, politikailag veszélytelenné tett, körülkerített Németországban, valamint az erős Lengyelország, Csehszlovákia és Románia megteremtésében látta. Olaszország ki akarta terjeszteni a befolyását a Duna-medencére, az Adrián és a Balkánon pedig vezető nagyhatalommá kívánt előlépni.
Az Egyesült Államok Európában nem volt érdekelt. Annál inkább foglalkoztatta az amerikai befolyási övezet kiterjesztése a Távol-Keleten, Kínában, Szibériában, valamint Dél-Amerikában. Az amerikai kongresszusban többségben lévő izolacionistáknak (az európai ügyektől való elzárkózás híveinek) a nyomására ezért az Egyesült Államok a német békeszerződés aláírása után ki is vonult a párizsi konferenciáról, és a többi szerződést már külön írta alá.
