LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Bodorka Rutilus rutilus
Jegyei: háta korától és élőhelyétől függően többé vagy kevésbé magas. teste oldalról lapított. A has vonala a hasúszók és a farok alatti úszó között lekerekített; a hátúszó kezdete a hasúszók kezdete fölé (vagy éppen csak mögéje) esik; szájrése szűk, csaknem vízszintes: szemei pirosak (a bodorka ismertetőjegye a nagyon hasonló veresszárnyú keszeggel szemben). Nagy, kerekded pikkelyei vannak, 39-48 (többnyire 42-45) az oldalvonal mentén. Mellúszói 16, hátúszója 12-14, hasúszója 12-14 sugárral. Garatfogai egysorosak, 5(6)-5. Színezete: háta a sötétzöldtől a kékeszöldig változik; oldalai ezüst színűek, sárgás csillogással, hasa ívás idején vörhenyes árnyalattal. Mell és hasúszói. valamint a farok alatti úszó vörhenyes. Testhossza: 25-30 cm (-50 cm). Élőhelye: Európa álló- vagy lassú folyású vizei a Pireneusoktól és az Alpoktól északra, egészen az Urálig és Szibériáig. A hazai vizekben mindenütt gyakori. Életmódja: a vízinövényekben gazdag parti zóna csapathala. télire a jól védett, mélyebb helyekre húzódik. Április-májusban ívik, ilyenkor a hímeken nászkiütések jelennek meg (dorozsma). Ragadós, kb. 1 mm átmérőjű ikrái (50-100 000, a vándorló formáknál 200 000-ig) és a frissen kelt lárvák vízinövényekre, gyökerekre, kövekre tapadnak. A kelési idő 4-10 nap. Tápláléka: apró állatok, növények.
Leánykoncér Rutilus pigus virqo
Jegyei: teste erősen nyújtott, oldalról lapított, feje viszonylag kicsi; orra valamelyest előreáll, kis szájnyílása ezért kissé alsó állású. Nagy, kerekded pikkelyei vannak, 44-49 az oldalvonal mentén. Mellúszói 17-18, hátúszója 12-15, farok alatti úszója 13-15 sugárral. Garatfogai egysorosak, igen kemények és erősen fejlettek, 6(5)-5. Színezete: háta zöldes, oldalai és hasoldala zöld és kék fémes csillogással. Hasúszói, valamint a farok alatti és a farokúszó vörhenyesek. Testhossza: 20-30 cm, max. 45 cm-ig. Élőhelye: csak a Dunában (Ulmig) és annak nagyobb, mélyebb mellékfolyóiban él. Állományai a folyamszabályozási munkák miatt helyenként nagyon veszélyeztetettek. Hazánkban ritka, elsősorban a folyók középszakaszain fordul elő. Életmódja: főként nagyobb mélységekben, a fenék közelében tartózkodik, csak az április-májusi ívási időben jelenik meg a holtágak sekélyebb parti vizeiben. Ilyenkor mindkét ivar különösen színesen csillogó nászruhát ölt, a hímek fején és a testoldalakon markáns nászkiütések jelennek meg. Ragadós ikrái (a nőstény nagyságától függően 40 000-60 000) vízinövényeken, gyökereken, köveken tapadnak meg. Tápláléka: apró fenéklakók, mint talajférgek, apró rákok, rovarlárvák (főként szúnyoglárvák) és puhatestűek.
